HOMMÁGE Á LUKÁTS MIKLÓS - TISZTELETADÁS LUKÁTS MIKLÓSNAK - KONDOLEÁLÁSI DOSSZIÉ
HOMMÁGE
Á
LUKÁTS
MIKLÓS
építészmérnök, evangélikus lelkész
az Antall-kormány államtitkára
a KDNP Protestáns Műhely
alapító elnöke emlékezetére
BUDAPEST
2022
2018 – Budapest-Fasori Ev. Gimnázium díszterme, a KDNP PM 25. fennállása
alkalmából tartott ünnepi ülésen – elől balra feleségével, Ágival – itt kapta
meg a Luther-Kálvin emlékérmet
TARTALOM
1.
LEVÉL A CDU/CSU EAK ELNÖKSÉGÉHEZ LUKÁTS
MIKLÓS ELHUNYTÁRÓL
2.
EGYÜTTÉRZŐ
LEVÉL
LUKÁTS
MIKLÓS
ÖZVEGYÉHEZ,
ÁGIHOZ, ÉS
A GYÁSZOLÓ
CSALÁDHOZ
3.
ISTEN VELED LUKÁTS MIKLÓS ÁLLAMTITKÁR ÚR
Búcsúvétel egy keresztyén-demokratától – Felvidék.ma
4.
IN MEMORIAM LUKÁTS MIKLÓS – FOTÓK
5.
A LÉTERŐ-ERŐNLÉT
C. KÖNYVBEN
LUKÁTS MIKLÓS ELŐSZAVA
(2021)
6.
a keresztyén-demokrata politikai
gondolkodásért és kultúráért LUKÁTS MIKLÓSSAL EGYÜTT
7. RÉSZLETEK A KDNP PM POLITIKAI KISKÁTÉJÁNAK TERVEZETÉBŐL HERMANN EHLERS ALAPJÁN
Történelmi dokumentum:
Antall József a kép jobb szélén, Lukáts Miklós a balon
LEVÉL A CDU/CSU EAK ELNÖKSÉGÉHEZ LUKÁTS
MIKLÓS
ELHUNYTÁRÓL
AN DIE EAK PRÄSIDENTSCHAFT
DER CDU/CSU UND
AN DIE EVANGELISCHE
VERANTWORTUNG
BERLIN
Herr
DR. THOMAS RACHEL MDB
Bundesvorsitzender des EAK der CDU/CSU
Herr
CHRISTIAN MEISSNER
Bundesgeschäftsführer des EAK der CDU/CSU
NACHRUF
GEDENKEN AN MIKLÓS LUKÁTS, EHM. STAATSSEKRETÄR UND PRÄSIDENT DES EAK der
KDNP-UNGARN
In seinem 77. Lebensjahr, am 30. Oktober 2022 starb Miklós Lukáts,
Architekt, lutherischer Pfarrer und politischer Staatssekretär für kirchliche
Beziehungen im Büro des Ministerpräsidenten der ehemaligen Regierung Jozsef
Antall, nach schwerer Krankheit. Er war ein aktiver Teilnehmer am
Regimewechsel. Während der Antall-Regierung war er sehr aktiv für die Rückgabe
der Eigentümer, Immobilien und kulturellen Werte, die während der
sozialistischen Zeit von vielen historischen Kirchen und anderen Konfessionen
staatlich enteignet worden waren.
Nach seiner offiziellen Zeit in der Regierung Antall beendete er seine
politische Arbeit und arbeitete als lutherischer Pastor. 2019 erhielt er das
Mittlere Kreuz des ungarischen Verdienstordens. Miklós Lukáts war 1992
Begründer und viele Jahre Präsident der EAK (Protestáns Műhely) der
KDNP-UNGARN, einer Schwesterorganisation des EAK der CDU/CSU.
Er nahm an den Bundesversammlungen in Wittenberg (1992) und Lübeck (1993)
teil und baute mit großer Sorgfalt die ungarisch-deutschen
christlich-demokratischen Beziehungen auf. In 1993 unterstützte er die
Übersetzung das Buch von Gottfried Mehnert (Von Siegen nach Wittenberg – mit
ungarischen Titel: Protestanten in Christdemokratie) ins Ungarische
und die ungarische Präsentation des Buches im Reformationsmonat 1993, mit der
persönlichen Teilnahme des Autors und seiner Frau an der Buchvorstellung in
Budapest und einem Vortrag von Herrn Mehnert über das Wesen und die Mission der
Christdemokratie in der modernen Zeit. Herr Lukáts initiierte und unterstützte
die Vertiefung der bilateralen politischen Beziehungen und die Veröffentlichung
regelmäßiger Informationen über das Leben und den öffentlichen Dienst der
politischen Gemeinschaft der ungarischen Protestanten in der EAG-Zeitschrift,
Evangelische Verantwortung.
Der Abschiedsgottesdienst von Staatssekretär Miklós Lukáts findet am 22.
November 2022 um 10 Uhr statt, in Rahmen eines lutherischen Gottesdienstes auf
dem Nationalfriedhof in der Fiumei-Straße in der ungarischen Hauptstadt. Eine
Gedenkfeier, eine kirchliche Danksagung für sein Leben, wird am 27. November
2022 in der Lutherischen Kirche von Budapest-Fasor in Rahmen des Gottesdienstes
um 11 Uhr statt. In der Evangelischen Verantwortung veröffentlichen wir in
unserer folgenden Ausgabe einen Nachruf von seinen Kollegen, der die ganze
Dienstzeit in EAK Ungarns mit ihm zusammengearbeitet hat, Dr. Lajos Békefy,
ref. Theologe, Schriftsteller, Publizist, ehemaliger Sekretaer für
Außenbeziehungen des EAK der KDNP-UNGARN, Übersetzer des Mehnert-Buches,
Korrespondent zu EV.
Nun gedenken wir an Miklós Lukáts mit diesen beiden Worten aus der Bibel
und danken für seine pastorale und politische Arbeit:
Wir aber sind nicht von denen, die
zurückweichen und verdammt werden, sondern von denen, die glauben und die Seele
erretten (Hebr 10,39)
Wir haben hier keine bleibende Stadt,
sondern die zukünftige suchen wir (Hebr 13,14).
(Geschrieben v. Dr. Lajos Békefy
Ph.D.)
Lukáts Miklós
kitüntetése 2019-ben a Parlamentben
Kondolenzschreiben können versendet werden an drei Adressen
an die Witwe von Lukáts Miklós per E-Mail:
an den derzeitigen PM Präsidenten, Dr. Antall Birkás Ph.D.
oder mir, Dr. Lajos Békefy Ph.D.
Ich hoffe auf Ihr
freundliches Feedback, Antwort,
mit Hochachtung
Dr. Lajos Békefy Ph.D.
Budapest, 06.11.2022.
EGYÜTTÉRZŐ LEVÉL LUKÁTS MIKLÓS ÖZVEGYÉHEZ, ÁGIHOZ, ÉS A GYÁSZOLÓ CSALÁDHOZ
Finn evangélikus
részvét kártya
KEDVES ÁGI,
KEDVES GYÁSZOLÓ CSALÁD!
Szomorú, ám mégis megvigasztalt szívvel vettem kézbe a
Miklós testi és lelki nyugalomra helyezéséről szóló gyászjelentést.
Valamennyiünk vigasztalása abban a Krisztusban van, aki az Ő Megváltója is,
földi életének oltalmazója, s végezetre hazahívó és hazavivő Ura volt és
maradt. Vigasztaló, hogy olyan életet élt, amiben igyekezett a rész szerintiek
fölé emelkedve, teljesebb látással és életvitellel felrangosítani azt a
sorsidőt, amit kimért Neki Istenünk. Tálentumos ember lévén, megadatott Neki,
még ha rövidebb időre is, hogy egész nemzetét, egyházát szolgálhatta, a
rábízott feladatokban maximálisan állva helyt. Ha a rész szerintiség világában
lehet viszonylag teljes életet élni, Miklós így élte a Neki kiszabott időben
napjait. Ebből következően jutott Őbelőle Áginak, Családjának, felmenőknek,
utódoknak, rokonságnak, egyházának s hazájának. Van mit megköszönni Istennek! S
ez már önmagában nagyon vigasztaló.
A gyászjelentés értesítése szerint igyekszem mindkét
alkalmon ott lenni. A temetés napjára időzítek még egy emlékező cikket.
Időközben pedig elkészítem a német testvérpárt, a CDU/CSU EAK lapja, az
Evangelische Verantwortung részére is az emlékező írást. Amint az ott
megjelenik, azt is megküldöm Áginak. Bizonyos vagyok abban is, hogy Isten
megadja majd azt az alkalmat, amikor átadhatok Áginak néhány fotót, ami
Miklóssal töltött szolgálati alkalmainkon készült.
Miklós életének áldott magvetése növessze fel minden
emlékező szívében a hálaadás zöld hajtásait!
Nem szeretnénk, testvéreink, ha szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek
nincs reménységük. Mert ha hisszük, hogy Jézus
meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza
Jézus által, vele együtt (1Thessz 4,13-14)
Az egész Családnak ebben az értelemben kérem
együttérző részvét nyilvánításomat átadni, imádkozva lelki és testi erőért Ági
és valamennyiük számára,
megbecsüléssel és Miklósért hálás szívvel,
Dr. Békefy Lajos Ph.D.
ref. teológus, közíró
a KDNP PM korábbi
külügyi titkára
Miklós hálás munkatársa
Búcsúvétel egy keresztyén-demokratától
ISTEN VELED LUKÁTS MIKLÓS ÁLLAMTITKÁR ÚR
Búcsúvétel egy keresztyén-demokratától
Sajtóhír: életének 77. évében, súlyos
betegség után, október 30-án elhunyt Lukáts Miklós, az egykori Antall-kormány
Miniszterelnöki Hivatalának egyházi kapcsolatokért felelős politikai
államtitkára. Aktív részese volt a rendszerváltásnak. Az Antall-kormány ideje
alatt számos történelmi egyház, valamint egyéb felekezet számára szerzett
vissza a szocialista időkben kisajátított vagyont, ingatlanokat, kulturális
értékeket. Az Antall-kormányban töltött ideje után politikai működését
befejezte, evangélikus lelkészként tevékenykedett. 2019-ben megkapta a
Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést.
Írta Dr. Békefy Lajos Ph.D.
Felvidék.ma
AMI A GYORSHÍRBŐL KIMARADT – KDNP PM
ALAPÍTÓ EVANGÉLIKUS NYITOTTSÁGGAL
A gyorshírekben nem történhetett említés
több fontos dologról. Például arról, hogy Antall József miniszterelnök úr
jóváhagyásával ő volt szervezője és elindítója, szívós, bibliai hittel,
evangélikus alapossággal és mérnöki pontossággal, s meggyőződéssel a lelke is a
KDNP Protestáns Műhelyének (PM). Szinte az első pillanatoktól megtisztelő módon
munkatársává kért fel, és fogadott el, külügyi és tanulmányi titkárként napi
munkakapcsolatban állhattam vele. Többször elmondta, örül annak,
hogy reformátusként, teológusként segítem a Műhely munkáját. Szólt arról, ő is
szeretne építészmérnöki diplomája mellé evangélikus lelkészi diplomát szerezni,
és egyházában szolgálni. Erre később került sor, amikor az Antall, és a Boross
kormány utáni hatalom regnálásakor megélhetési nehézségei támadtak. A szívében
és értelmében fogant műhely-gondolat geneziséről így szólt: 1991. májusában
Brüsszelben, az Adenauer Alapítvány egyik rendezvényén találkoztam egy kint
élő, magyar származású pappal, aki azt tanácsolta, hogy a németországi CDU
mintájára a KDNP-n belül hozzunk létre egy protestáns munkacsoportot. Azzal
jött haza, hogy ő ezt nagyon szeretné megszervezni. Segítette őt ebben az, hogy
az Antall-kormány államtitkáraként folyamatos munkakapcsolatban állt a
miniszterelnökkel, és dr. Surján László miniszterrel, a KDNP akkori elnökével
is. Így 1992. március 25-én, a Budapesten rendezett Európai Protestáns
Nagygyűlés nyitó istentiszteletének másnapján megalakult az akkor még
Protestáns Szellemi Műhely nevet viselő KDNP tagozat. A megalakulás hírére dr.
Surján László elnök úr, a tőle sokszor megtapasztalt hit és humor villanásával
ennyit mondott: „Örülök neki, de ez ne azt jelentse, hogy mindig kötekedünk”,
utalva a római katolikus-protestáns szükségtelen viták megelőzésére a politikai
szférában. Lukáts Miklós válasza ismételten ennyi volt: Jelentjük, nem
kötekedünk. Szavát mindvégig megtartotta, fegyelmezetten, némi humorral, mindig
az egységet, az együttműködést kereső igazán ökumenikus lelkülettel. Luther
teológiai tanítása szerint a keresztyén ember szabadságával dolgozott, de
mindig Krisztusnak és a felebarátnak elkötelezett lélekkel és etikával.
HITVALLÓ MÓDON A POLITIKÁBAN IS –
WITTENBERGI ÉS LÜBECKI CDU/EAK ÖSZTÖNZÉSEK
Most, a reformáció 505. évfordulója előtt
vett váratlan halálhíre kapcsán valami egészen különös, vigasztaló isteni
tapintatot látok abban, hogy a PM Alapító Levelét 1993 reformáció ünnepén
tervezte nyilvánosságra hozni, s ez így is lett. Programadó mondatai közül máig
érvényesek az általa sokszor idézett szavak, amiket külföldi nagygyűléseken, a
CDU/CSU EAK, Protestáns Munkaközössége wittenbergi (1992), majd lübecki
országos konferenciáján is elmondott: „Mi, protestáns keresztyének, evangéliumi
hittel, nemzetünk iránti politikai felelősséggel Protestáns Műhelyt alapítunk.
A KDNP alapelveivel összhangban, annak keretében, önállóan végezzük
tevékenységünket”. Fontosnak tartotta a szinte hitvallásos mondatok
megfogalmazását is az Alapító Levélben: „A történelmet formáló Isten iránti
engedelmességgel, az Úr Jézus Krisztusba vetett hittel, a Szentlélek által
táplált evangéliumi reménységgel tekintünk hazánk jelenére és jövőjére, s
közéleti elkötelezettséggel munkálkodunk az egész nemzet felemelkedésén”. A
reformáció hónapjában, 1993 októberében nagy izgalommal hallgatta Helmuth Kohl
kancellár megrendítő, erőteljes tájékoztatását a Gorbacsov elnökkel folytatott korábbi
tárgyalásokról. Az előbbi, wittenbergi országos, szövetségi nagygyűlésen
sikerült személyes kapcsolatot felvenni a több százezer tagot számláló német
Protestáns Munkaközösséggel, aminek kézzelfogható gyümölcse lett az első
teológiai-politikai könyvecske magyarra fordítása, amit Lukáts Miklós
megbízásából én végezhettem el. A „Protestánsok a keresztyéndemokráciában” című
alapmű szerzőjét, Gottfried Mehnert evangélikus lelkész-politológust a könyv
ünnepélyes budapesti bemutatójára meghívta, és népes hallgatóság előtt, 1993.
reformáció havának 15. napján ez meg is történt. A bemutatót sajtókonferencia
előzte meg, mindkettőt a Barankovics Alapítvány elnöke, a KDNP nagy formátumú,
katolikus politikusa, Kovács K. Zoltán szervezte és a protestáns kisebbség iránti
megkülönböztetett szeretettel támogatta. Lukáts Miklós politikusi pályájának
boldog pillanatai és felemelő emlékei között őrizte meg a protestánsokat
rangosító könyvbemutató emlékképeit.
A BALKÁNI HÁBORÚBAN JÓSZOLGÁLATI ÚTON
A déli szomszédságunkban dúló szörnyű
balkáni háború idején, sűrű egyházi államtitkári feladatai közben is jutott
energiája, figyelme arra, hogy személyesen, életét is kockáztatva, elinduljon
Újvidék felé, hogy a Műhelyünkre bízott német és holland segélyeket célba
juttassa. Útjára külügyi titkárként elkísértem, feleségemmel együtt, aki
délvidéki származású református lelkészként szerb-horvát tolmácsunk volt.
Elsőként Bácskossuthfalvára látogattunk el, ahol akkoriban a délvidéki
reformátusság erősen magyarságtudatos, derűs hitéről ismert
esperes-lelkészének, Kiss Antalnak voltunk a vendégei. Megrendülten hallgattuk
„Anti bácsi” fájdalmas mondatait a bácskai magyar kiskatonák koszovói
haláláról, akiket lelkészként vajdasági temetőkben kellett eltemetnie.
Államtitkár úr a minden baj közepette is ízes ételekre terített asztalnál
vendéglátóinak lelki erősítést adóan imádkozott. Hittel, a reménység Igéivel, a
történelmet kormányzó Istenünkbe vetett bizodalommal. Tankok, ellenőrző pontok
között vezetett tovább utunk, de a diplomáciai rendszámú autónktól remélt
könnyű továbbjutás nem mindig ment zökkenőmentesen. Lukáts Miklós akkor is
nyugodt maradt, legalább is ez sugárzott róla, gépkocsivezetőnknek és nekünk is
csak ennyit mondott: - Nyugi, nyugi! Aki elindított minket erre az útra, az nem
hagy cserben minket. Újvidéken találkozott Andrej Beredzi evangélikus püspök
úrral és a segítségnyújtás különféle formáiról egyeztettek.
ÉLET A REFORMÁCIÓTÓL REFORMÁCIÓIG
A 2018-ban kiadott emlékfüzetben, ami „A
KDNP Protestáns Műhely története” címet kapta és alcímében ezt jelzi: 25 év a
magyar keresztyéndemokrácia szolgálatában, korabeli újságfotók és pontos
eseménykronológia közel 20 oldalon át bizonyítja Lukáts Miklósnak politikai
közéleti tevékenységében mindvégig megőrzött keresztyén emberségét. Képmutatás
nélküli hitét.
A gyászhír olvastán elővettem és kezemben
forgatom azokat a fotókat, amelyeken hivatalos, budapesti és délvidéki fehér
asztal melletti közös emlékeink örökítődtek meg. Szálegyenes tartásával,
egyensúlykereső és egyensúlyteremtő önmérsékletével jelenség volt. Az ő sorsát
sem kímélő próbatételek közben nem csak a templomtoronyig, hanem Isten szívéig
látó tekintete túlemelte őt emberi kicsinységeken, értelmetlen szópárbajokon.
Mélyben és magasban szelíd derű áradt belőle, mint Megváltó Urából, Aki
mennybemenetelekor is áldásra emelte kezét az Őt megfeszítők és az Őt követők
felé. A reformáció hitújításának boldog hirdetője lett akkor is, amikor
lelkészként végezhette szelíd szolgálatát, amit bizonyára legszűkebb családi
köre, legodaadóbb támogatói, segítői is jótékonyan, némi elégtétellel fogadtak.
Amikor 2018. őszén átvette másokkal együtt dr. Semjén Zsolt
miniszterelnök-helyettes, KDNP elnök úrtól a PM Luther-Kálvin Emlékplakettjét,
majd 2019-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést, ezt is alázattal
fogadta. Mint aki tudja, kinek tartozik mindezért hálával.
Munkatársaként hálásan emlékezem vissza a
sok-sok közös útra, alkalomra, a közel félszáz konferenciára, kampányülésre, PM
megbeszélésre, hazai és külföldi utakra, ahol mélyebben megismerhettem. Minél
közelebb kerültem Hozzá, annál nagyobb mértékben tiszteltem politikusi
emberségét, Krisztusban tágas életszemléletét. 1993-ban ezt írta a magyarra
fordított Mehnert-könyv előszavában: „Most első komolyabb tervünk
megvalósulhatott. Hadd kívánjam azt, hogy utódaink negyven év múlva a KDNP
PM-jének ugyanolyan gazdag történetét írhassák meg, mint amilyen gazdag
történetről ez a könyv is szól”. Ez a 40 év még nem járt le. A pusztai
vándorlás évei Lukáts Mikósnak véget értek. Protestáns felelősségetikából,
hitből és politikusi józanságból adott példája bennünk él.
Az örök Igével búcsúzunk tőle, melynek
mindhalálig szolgája volt: „Mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy
elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk. - Nincsen itt
maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük” (Zsid 10,39;
13,14). Isten Veled Államtitkár Úr, kedves Miklós!
Dr. Békefy Lajos Ph.D.
református teológus
a KDNP PM
volt külügyi titkára
IN MEMORIAM LUKÁTS MIKLÓS
FOTÓK
Képek (fenn): Lukáts Miklós államtitkár,
G. Mehnert és
felesége a Miniszterelnökségen
(balra középen): a Mehnert-könyv
bemutatója a KDNP
székházában, áll G. Mehnert, előadását
tartja, Dr. Békefy Lajos tolmácsol,
közöttük ül Mehnert úr felesége és Lukáts
Miklós
(jobbra középen): Látogatás
Bácskossuthfalván, Lukáts Miklós
és Békefy Lajos
(lent balra): a bácskossuthfalvai ref.
templomban, középen Lukáts Miklós,
tőle balra kissé háttal Kiss Antal esperes,
háttérben a gépkocsivezetőnk,
elől jobbra Békefy Lajos
(lent jobbra): Kováts K. Zoltán
Barankovics Alapítványi elnök
és Lukáts Miklós újságírói
társaságban
Fenti két kép nagyobb közelítésben
A LÉTERŐ-ERŐNLÉT C. KÖNYVBEN
LUKÁTS MIKLÓS ELŐSZAVA (2021)
A rendszerváltozás után az egyházak egyik pillanatról a másikra
új helyzetben találták magukat. Ahogyan akkor az evangélikus zsinat egyik
vezetője félig tréfásan fogalmazott: most sokkal nehezebb dolgunk van, mint a
„szocializmusban” volt, mert már nem felülről mondják meg, hogy miként
döntsünk, hanem nekünk kell kigondolnunk. Persze ez nem csak a zsinatra
vonatkozott, hanem általában az egyházaknak az élet egyéb területeivel
kapcsolatos véleményére is, pld. a születésszabályozásra, a teremtett világ
védelmére, a szegénységre, az egyházak és a társadalom kapcsolatára, annak
formáira stb., de az elméleti, teológiai munka is felszabadultabb lehetett.
Az egyházaknak tájékozódniuk kellett még a hirtelen létrejött
többpártrendszer pártjairól, szellemiségükről, programjaikról. Sokan, mint
közéleti kérdések iránt érdeklődő protestáns egyháztagok a KDNP-nek lettünk
alapítói vagy később tagjai. Hamarosan a párt protestánsaiként úgy gondoltuk,
színesítené egy kereszténydemokrata pártról alkotott képet, a párt nagyobb
bázisra építhetne, ha programjaiban megjelenne a mi véleményünk is, ezért
megalapítottuk a párt Protestáns Műhelyét.
Békefy Lajos már a kezdetektől a Műhely egyik legaktívabb tagja
lett. Többek között pld. szociáletikai felkészültségével, az általános normák
tudományának alapos ismeretével és általában is gazdagította kiadott
állásfoglalásainkat, tanulmányainkat az újszerű társadalmi környezetben.
Majd a rendszerváltozás kora lejárt, de az élet nem állt meg,
szinte naponta szembe találjuk magunkat új helyzetekkel, kihívásokkal,
fogalmakkal. Ez az esszégyűjtemény, amely csak eszenciája a szerző sokrétű
gondolatainak, bizonyíték arra, hogy Békefy Lajos folyamatosan követte ezeket a
változásokat. Ma már ilyen, egykor ismeretlen, szavakkal találkozunk az
írások címeiben mint „digitális kor”, „online tér” vagy sajnos „covid”. Persze,
természetesen foglalkozik itt „örök” témákkal is, mint pld. keresztényüldözés,
haza, világvallások.
Köszönet ezért a keresztény lelkiismerettel megírt és ebből
következően keresztény értékeket tükröző esszéket tartalmazó értékes kötetért.
a keresztyén-demokrata politikai gondolkodásért és kultúráért
LUKÁTS MIKLÓSSAL EGYÜTT
Lukáts Miklós PM elnök úrral
az alapítás óta munkatársaként azon fáradoztam, hogy a római katolikus
teológiai és politológiai hagyományokon megerősödött keresztyéndemokrácia elvi
alapjai mellé próbáljuk meg odatenni a mi protestáns elveinket, világlátásunkat
is. Az 1990-es években így került sor arra, hogy felvegyük a politikai
kapcsolatot holland protestáns testvéreinkkel, az Államismereti Párttal és a Református, illetve Protestáns Párttal.
Ezek elsősorban Abraham Kuyper
holland miniszterelnök 1900-as évek eleji kálvinista világnézeten alapuló
államtanát fejlesztették tovább. Alapelvként erőteljesen hangsúlyozták Isten dicsőségének a szolgálatát a politika,
a gazdaság, a tudomány és a művészetek területén. Az egyházi életet így –
Kálvin reformációkori Genfjéhez hasonlóan – aktív részesévé tették a közügyek,
a polisz, a város életének mind több területén. Ez a kálvinista világnézet aztán folytatódott és differenciálódott a nálunk
még ma is kevéssé ismert ún. új-reformációi
filozófiában és etikában, aminek legjelesebb képviselője a „holland Kant”, Herman Dooyeweerd volt. Ma pedig a
holland kivándoroltak által alapított amerikai Michigan Állambeli Calvin
College a fő központja, Alvin Plantinga
Templeton-díjas református filozófus tudóssal.
Ugyanakkor a II. Világháborút
követően Németországban is igen komoly kezdeményezések és lépések történtek a
keresztyén politizálás megújítására, szinte keresztyén
politikai reformáció ment végbe az 1950-es évektől fogva. A politikai megújulásnak
és a keresztyéndemokrata fordulatnak a CDU/CSU-n belül az EAK (=Protestáns
Munkaközösség) lett a hajtómotorja, publikációs fóruma pedig az Evangelische Verantwortung (=Protestáns
Felelősség). Pár éven belül csak ennek a protestáns politikai közösségnek több
százezres párttagsága lett. A háború utáni Németország anyagi, szellemi és
lelki újjáépítésében oroszlánszerepet betöltő Adenauer kancellár volt az, aki
felfedezte a német és a nemzetközi keresztyéndemokrácia számára az evangélikus
teológust, jogászt, Hermann EHLERS személyét. A politikai csillagállás Ehlers rendkívül
erőteljes elméleti és gyakorlati politikai munkássága nyomán úgy állt, hogy
Adenauer kancellár már szinte biztos befutóként számolt a tehetséges, roppant
éles eszű, briliáns érvelésű és energikus fiatal politikussal. Csak az élet,
illetve a halál hozta másként. Viszont olyan intenzív politikai-elméleti munkásságot
pergetett ki magából a viszonylag kevés, néhány évnyi tevékenysége, parlamenti
tagsága, majd elnöksége során, ami a legértékesebb kristályait jelentik azóta
is a német protestáns keresztyén-demokrata politikai gondolkodásnak.
A hazai politikai változások a
’90-es évekre megteremtették annak feltételét, hogy a KDNP-ben a Protestáns
Műhely révén, Lukáts Miklós elnök vezetésével a politikai elméleti reflexió is
helyet kaphatott. A kuyperi-kálvinista,
illetve az ehlersi-evangélikus irányok jótékonyan szerveződtek össze a PM
munkájában is. Jól bizonyítja ezt, hogy kezdettől fogva különféle
protestáns felekezetekhez tartozó szakemberek vettek részt a PM munkájában, így
dr. Inotay Ferenc, Mózs József, dr.
Boross Gyula, dr. Tenke Sándor, dr. Nyitrai Réka, dr. Leczki Lajos, Takács
József, Thurnay Béla, dr. Fekete
György, amint arról a KDNP PM 25 évéről szóló kiadvány elején is
olvashatunk.
A CDU/CSU EAK-val felvett kapcsolatok egyik
legmaradandóbb és legértékesebb hozadéka lett Ehlers protestáns politikai
filozófiájának becsepegtetése a PM gondolkodásába. A lübecki 34. szövetségi EAK
nagygyűlés során, melynek témája is erősen motiváló volt (Hatalom és felelősség – politika az emberek szolgálatban) Lukáts
Miklóssal tanácsot kértünk Angela
Merkeltől, aki titkárságvezetőjéhez, Birgit
Heidéhez irányított minket. Így rövidesen, fél éven belül kézhez kaptam
tőlük a két kulcsfontosságú kötetet. Az egyik Hermann Ehlers-monográfia volt, melyben a Német Szövetségi
Parlament elnökeként 1950-1954 között elmondott beszédei, tanulmányai és
levelei kaptak helyet közel 700 oldalon. Nem sokkal ezután jött a másik kulcskönyv,
ami Hermann Ehlers életéről szólt Életem
az egyházban és a politikában címmel. Lukáts Miklós mellett teljes szellemi
és politikai támogatásáról biztosított ezeknek a munkáknak részenkénti,
kivonatos ismertté tételében a KDNP nagy szellemi hajtómotorja, Kovács K. Zoltán úr, a Barankovics Alapítvány vezetője. Így
történt tehát, hogy ez a két mű állandó eszmei, politológiai kísérője,
háttérmozgatója, inspirálója és bizonyos értelemben iránytűje lett további közös
munkánknak a PM-ben és a KDNP-ben is. Olykor
Lukáts Miklós meg is jegyezte: „Büszke
vagyok arra, hogy a keresztyén-demokrata politizálásnak ilyen nagyszabású,
jogászi és teológusi alapossággal megtalpalt elméleti szakembere van, mint
Ehlers, s hogy mi eszmevilágával éppen időben, a legjobbkor ismerkedhettünk meg”.
Valósággal csemegéztük Ehlersnek olyan fejtegetéseit, amelyeket 1951-től
bibliai alapozottsággal, rendkívüli gyors helyzetfelismeréssel, politikai
intuícióval fogalmazott meg. Milyen témákról? Példaként párat említek: Politikai felelősségtudattal – A Keresztyén-demokrata
Unió szellemi alapjai – Politikai radikalizmus és keresztyén hit – A
felekezetekkel folytatott politikai együttműködés alapjai – A modern politikus
etikus egzisztenciája – A protestáns keresztyének politikai felelőssége – A
politika felekezeti háttere – Korunk szellemi struktúrája – A pártok, a
középpártok szellemi struktúrája – A német hazafiasságról…
Lukáts
Miklós politikai igényessége, kulturáltsága abban is kifejeződött, hogy nem a
politikai karrierizmus kétes belső ösztökéje vezérelte közszolgálatában, az
egyházak vagyoni és tulajdoni értékvisszaszerzésétől kezdve egészen a PM minőségi
munkájáig, hanem a hitben és tudásban megalapozott, szellemileg jól fundált
meggondoltság, mérlegelés és a szívós, nem kampányszerű építkezés.
Többször utalt Max Weberre, aki a
politikus fő erényei között tartotta számon az előrelátást, a kiszámíthatóságot,
a tervszerű építkezést. Talán nem járok messze az igazságtól, amikor így fogalmazok:
Lukáts Miklós a protestáns keresztyén-demokrata
gondolkodás és gyakorlati politizálás precíz építészmérnöke és lelkiismeretes
pásztora volt. Magasra helyezte a mércét magának és másoknak is.
Még külügyi és tanulmányi
koordinátora voltam, amikor megkért, írjak egy politikai kiskátét. Amire
részben elkészültem a munkával, ő már nem volt a PM elnöke. De egy részét ennek
a munkának ismerte, élvezettel olvasta és gondolta tovább. Tiszteletére most
néhány eszmetöredéket, tisztán protestáns politikai hangzatot teszek közzé itt
is.
RÉSZLETEK A KDNP PM POLITIKAI KISKÁTÉJÁNAK TERVEZETÉBŐL
HERMANN EHLERS ALAPJÁN
Válogatás, fordítás Dr. Békefy Lajos
“Keresztyén”
Számunkra a keresztyén alapok nem
valamiféle cégjelzést, forrásmegjelölést jelentenek, hanem nagyon konkrét
útmutatást a napi politikai döntésekhez. A Bibliát nem tekintjük ugyan
politikai receptkönyvnek, de minden égető és sürgős kérdés esetében azt
keressük elsősorban, mit tanít Isten Igéje, s mi vonatkozhat Isten Igéjéből és
Tízparancsolatából kérdésünkre. Aztán ahhoz igazodunk...
Az abszolút nem visz előre semmit, ha
bárki - akár teológiai oldalról - minduntalan arra emlékeztet, hogy nem létezik
keresztyén állam, nincs ‘keresztyén’ iskola, keresztyén párt. Azt viszont már
mindannyian tapasztaltuk, hogy létezik keresztyénellenes állam,
keresztyénellenes iskola, s hogy bizony léteznek keresztyéngyűlölő pártok is. A
mi politikánkkal viszont annyit legalább szeretnénk elérni, hogy ennek a
keresztyén ellenességnek az ellenkezőjét nyilvánvalóvá tegyük. Ebben a
törekvésünkben pedig nem sokat foglalkozunk azzal, ki minek gondol vagy tart
minket.
A teológusok és a pártpolitikusok is azt
mondogatják nekünk, nincs és nem is létezhet ‘keresztyén politika’, keresztyén
párt, keresztyén iskola... Ezek a kritikák nem érzékelik a dolog lényegét...
Tudomásul kell mindenkinek vennie, hogy egy politikának, pártnak, iskolának a
“megbélyegzése” azzal, hogy az keresztyén, egyáltalán nem foglalkoztat minket.
Az viszont sokkal inkább szívügyünk, hogy azok az emberek, akik ezeken a
területeken dolgoznak, meghallják Isten hívását és parancsolatait, abból
következően magukra vállalják speciális felelősségüket, és azt komolyan
gyakorolják is. Minthogy pedig a keresztyénség mindig is kimozdít az
elszigetelődésből, és közösségbe, gyülekezetbe vezeti az embert, nem nehéz
belátni, hogy mind a politikát, mind a pártot, mind az iskolát keresztyénként
együtt szeretnénk működtetni.
Felekezetek
Protestáns-katolikus együttműködés a
politika területén egyszerűen szövetségi, föderális kötelességünk, s ez nem
integrációt jelent. Mindegyik félnek tisztában kell lennie a másik felekezet
saját életével... A politikai együttműködés nem akarja legyőzni a felekezeti
különbségeket, a konfessziókat a politika nem akarja sem hitbeli
meggyőződésükben, sem életvitelükben megváltoztatni. A keresztyén politika csak
akkor lehet eredményes, mi több, győzelmes a politikai porondon, ha mindkét
oldalt arra hívja, kölcsönösen tiszteljék az Igazságot, amit mindkét felekezet
a maga Ige értelmezése szerint, de Isten Igéje alapján hirdet, s ez a szeretet
kölcsönösségében válik láthatóvá. A keresztyének ugyanis ezzel tartoznak
egymásnak.
Egyház és állam
Az egyház soha nem válhat az állam
kritikátlan védelmezőjévé, ha már egyszer az akar lenni, aminek lennie kell.
Még kevésbé szabad azt gondolnia magáról, szabadsága arra szolgál, hogy ennek
révén az éppen fennálló állami rend nem veszélytelen állandó támadójává,
folyamatos bírálójává váljon.
Teljesen nyilvánvaló, hogy az egyháznak,
amint szembesül az egyéni vagy réteg-gondokkal, ezek megoldásán kell
fáradoznia. A szegények és a kiszolgáltatottak szószólójává kell válnia. Sem az
egyház küldetésének, sem az államnak nem segít azzal, ha csak summásan beszél a
szenvedésről és a jogfosztottságról, és egyes esetekben vagy rétegek
tekintetében semmiféle konkrét segítséget sem nyújt. Az egyháznak
esetről-esetre kell haladnia...
Mind az egyháznak, és igehirdetésének,
mind pedig az államnak és feladata teljesítésének csak hasznára van az, ha a
politikai és a vallási érveket és érveléseket tisztán szétválasztjuk, és
mindenki a neki rendelt területen belül marad.
Protestáns, evangéliumi felelősség
Bizony nagyon fáj, hogy protestáns oldalon
igen sokan vannak, akik nem vállalják semmiért sem a politikai felelősséget.
Megelégszenek azzal, hogy a politikai történések peremén állnak, csak
kritizálnak, gyakran kellő ismeret, és tájékozottság nélkül, és másokra hagyják
a politikai felelősséget.
Felelősség Isten előtt
Nem élünk elvek vagy jelszavak
bűvöletében. Arra törekszünk, hogy népünk és állami életünk minden területén
teljesen egyértelművé tegyük, hogy csak egyetlen fundamentumunk van,
nevezetesen a Jézus Krisztusba vetett hit, és az Isten Igéje előtti felelősség.
És ez ma sokkal inkább vonatkozik a politikusokra, mint bármikor korábban.
1945 utáni politikai utunk kezdetén nem
elméleti mérlegelésekből indultunk ki. A halálos nehézségek idején gyűjtött
tapasztalatok alapján jutottunk el arra a meggyőződésre, hogy politikai
cselekvésünknek nincs és nem is lehet más hordozó alapja, mint az Isten Igéje
előtt vállalt felelősségünk. Ma is vallást teszünk e meggyőződés igaza mellett.
Hitben vállalt felelősség
Nyilvánvalóan helyes, hogy az egyház,
kiváltképpen pedig lelki vezetői nem tartozhatnak “politikai szekértáborokhoz”,
s nem léphetnek bele a futóárkokba sem. Másrészt viszont nem lehet elfogadni,
hogy azok, akik komolyan veszik hitükből eredő politikai felelősségüket,
hallgatásba és szótlanságba burkolózzanak, s ne adjanak hangot nyilvánosan is
politikai döntésüknek.
Nem kritizálni, hanem felelősséget
vállalni!
A német protestantizmusban nagyon is
hosszú időn át élt az az elképzelés és gyakorlat, hogy nagyon könnyen bíráltuk
a polgármestereket, főpolgármestereket, városi képviselőket, tartományi
parlamenti urakat, államtitkárokat, szövetségi minisztereket, Bundestag
képviselőket. Azzal kevésbé számoltunk, hogy ahhoz is meg van a jogunk, hogy mi
is vállaljuk e feladatokkal járó felelősséget és belépjünk a küzdelmekbe, ha
ettől sokan távol is tartották magukat. Ők úgy vélték helytelenül, hogy
semlegességükben jobban meg tudják őrizni objektivitásukat, ami csak a még
erősebb kritizálásra adott alkalmat.
Az egészet szem előtt tartva...
A keresztyén embernek meg kell tanulnia,
hogy nem egyes részmegfontolások alapján kell állást foglalnia, hanem úgy, hogy
azon fáradozik, az egészet szem előtt tartva, helyes döntést tudjon hozni
arról, ami lehetséges, és ami valóban szükséges egy-egy adott helyzetben.
A
tiszteletadás dossziéját készítette, a szövegeket válogatta, írta Dr. Békefy
Lajos Ph.D. ref. teológus, közíró, a KDNP PM korábbi külügyi és tanulmányi
koordinátora
.png)
Comments
Post a Comment