Ha az én Uram, az Úr szól, ki ne prófétálna? – Ámós 3,8

Csak azt fogom mondani, amit az Úr mond nekem – 1Királyok 22,14

• Művelő
• Hitélet

A próféták pedig nem hallgathatnak – ma sem

Írta:

 Békefy Lajos

 -

2023.01.30.

A próféta szó a görög pro és phémi szavakból kapcsolódik egybe. Jelentése: valakinek a nevében beszélni vagy valaki szószólójává válni. Általános értelemben olyan személy, aki kapcsolatba lép az isteni lénnyel, annak nevében vagy közvetítőjeként a szélesebb közvélemény, akár népe vagy az emberiség számára mond el életbevágó üzeneteket. Csak azokat, amiket megbízójától kap. Sem többet, sem kevesebbet. Nem a magáét mondja, nem valamilyen érdekcsoport nevében szól. Nem részérdeket szolgál, hanem egészben gondolkodik, szól.

Bibliánkban találkozunk még a látó, látnok kifejezéssel is, akihez akkor fordultak, amikor Isten akaratát kívánták megtudakolni. Arra is figyelmeztet Bibliánk, hogy vannak hamis és igaz próféták. Michael Welker református heidelbergi professzor sok nyelvre lefordított Szentlélek-könyvében külön fejezetet szentel az igazság és a hazugság lelkét képviselő igazi és hamis prófétaság megkülönböztetésének (a nagyszerű könyv magyarul is olvasható: M. Welker, Isten Lelke – A Szentlélek teológiája, Debrecen-Kolozsvár, 2018).

Az igazi próféta Isten jóságos Lelkéből merít tanítást, üzenetet. Ez a Lélek az, Aki egy nép összeforrottságát és közösségét kialakítja. A gonosz lélek ezzel szemben a közösség zűrzavarát és szétesését idézi elő.

Welkernek a Szent Lélek éleslátásával, minden igazságra elvezető őszinteségével írt jellemzésében ószövetségi példákkal írja le a minden korban felismerhető prófétai személyiség jellemzőit. Röviden itt is felidézzük ezeket. 1. A prófétai személyiség nem riad vissza a konfliktustól. Nem keveri össze az igazságot és a hamis közmegegyezést, konszenzust. 2. Nem keveri össze Isten Igéjét az éppen hatalmon lévők szavával és a többségi véleménnyel. 3. Tudatában van annak, hogy a hatalom birtokosai és a többség is áldozatul eshet a hazugság lelkének, annak az erőnek, amely pontosan arra törekszik, hogy a szakértők többségét, a politikai vezetést és a nyilvánosságot uralma alá gyűrje. 4. A prófétai, azaz a lelkeket szétválasztani, megkülönböztetni képes emberek nem krónikus gáncsoskodók, nem feltétlenül egyénieskedők, nem bajkeverők. 5. Ők szabadok mindennemű politikai és társadalmi erővel szemben, de szabadságukban is elkötelezettek az igazság és népük mellett. 6. A prófétai személyiségek saját sorsukat is ahhoz kötik, aminek a bekövetkeztét előre megmondják. De szabadok annak felismerésében és felismertetésében, ami valóban be fog következni. 7. Tudják, hogy eljön az igazság órája, amikor az igazság meg fog valósulni. 8. A próféta a valóság érvényes, igaz leírását adja, azaz olyan valóságleírást, ami maradandó. (Idézett könyv 92–104. oldal).

Nagyváradi prófétai szó – lélekbevágó kérdések

Mindezt nem véletlenül idéztem fel a Szentlélek munkájáról szóló korszakos, mai könyvből. Ugyanis nemrég másokkal együtt én is megkaptam Tőkés László püspök úr „Királyhágó-melléki evangéliumi üzenet – az új esztendőben” című levelét, melyet 2023. január 16-i dátummal bocsátott ki.

Erdély és egész Románia újkori történetének nagy 1989. évi fordulatát hozó akkori prófétai hangja visszhangzott lelkemben az üzenet olvasása közben. A két és féloldalas, elemző, visszatekintő és prófétai hangvétellel előre is tekintő üzenetnek most csak az előretekintő részével foglalkozom, illetve – Tőkés püspök úr előzetes engedélyével – idézem a levél egy részét.

Azokban a próféciás napokban megszólalt és személyes, évek óta rendíthetetlen ellenállásával, templomos protestálásával a romlott hatalom és a megrontott egyházi viszonyok ellen tiltakozó Tőkés László ezen leveléből is napnál világosabb a megszólalás oka.

Ez pedig a mély és őszinte történelmi szembesítésre késztető, sőt kényszerítő kérdés: az 1989. december 28-án kibocsátott Szilágycsehi felhívás célkitűzéseként „sikerült-e, s ha igen, milyen mértékben sikerült véghezvinnünk a – belső – egyházi rendszerváltozást?

Képesek voltunk-e jó kovászként Isten Igéjét és akaratát érvényesíteni a világban vagy pedig inkább a világ és a világi politika hódított teret és érvényesült Krisztus egyházában? Más szóval és mindent egybevetve: hívek maradtunk-e Temesvár szelleméhez, szabadító és megújító örökségéhez?”.

Hogyha élni akarunk…

A temesvári prófétás idők után jó három évtizeddel a nagyváradi prófétai szó, üzenet a levél végkicsengéseként józan valóságérzékkel és Istenre figyelő lelkülettel nem ragad meg a „rovott múlt” tehertételeinek taglalásánál, hanem igazi prófétai irányvétellel és látásmóddal a jövő felé fordul. Hiszen most már csak a jövőnek van tétje magyarságunk és egyházaink megmaradása szempontjából Erdélyben, Királyhágó-melléken, Romániában. Legyen hát ismertté minél több magyar előtt a Kárpát-medencében és a nagyvilágban a bibliai kritériumoknak megfelelő váradi üzenet, ezért Tőkés László levelének záró mondatait ide másolom.

Indítson minél többünket őszinte önvizsgálatra, fordítsa figyelmünket, alkotó energiáinkat az „ahogy lehet és az, amit lehet” cselekvés irányába, mert sok tekintetben a 24. órában vagyunk.

„Hogyha élni akarunk, a hatalom és a pártpolitika, a többségi elnyomás és a kisebbségi opportunizmus nyűgétől meg kell szabadulnunk. Egyedül Krisztusra szabad hallgatnunk és néki szolgálnunk. Ebben a meggyőződésben és törekvésben mindnyájan, még az ellenséges módon egymással szemben álló táborok is egymásra találhatnak és megegyezhetnek. Ezt követeli meg erdélyi magyarságunk java és érdeke.

A pusztai vándorláshoz fogható, jelenkori viszontagságaink közepette az Úr parancsolatának engedelmeskedjünk: „Ne legyenek idegen isteneid én előttem!” (2Móz 20,3). „A világ minden országával és azok dicsőségével” kecsegtető globalista világhatalom ördögi kísértésével pedig Krisztus Urunk szavát szegezzük szembe: „Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj!” (Mt 4,8-10)”.

(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)

https://felvidek.ma/2023/01/a-profetak-pedig-nem-hallgathatnak-ma-sem/ 

• CÍMKÉK
• Dr. Békefy Lajos rovata

A PRÓFÉTÁK PEDIG NEM

 HALLGATHATNAK – MA SEM

Ha az én Uram, az Úr szól, ki ne prófétálna? – Ámós 3,8

Csak azt fogom mondani, amit az Úr mond nekem – 1Királyok 22,14

 

A PRÓFÉTA, A PRÓFÉTASÁG NYOLC BIBLIAI JELLEMZŐJE

A próféta szó a görög pro és phémi szavakból kapcsolódik egybe. Jelentése: valakinek a nevében beszélni vagy valaki szószólójává válni. Általános értelemben olyan személy, aki kapcsolatba lép az isteni lénnyel, annak nevében vagy közvetítőjeként a szélesebb közvélemény, akár népe vagy az emberiség számára mond el életbevágó üzeneteket. Csak azokat, amiket megbízójától kap. Sem többet, sem kevesebbet. Nem a magáét mondja, nem valamilyen érdekcsoport nevében szól. Nem részérdeket szolgál, hanem egészben gondolkodik, szól. Bibliánkban találkozunk még a látó, látnok kifejezéssel is, akihez akkor fordultak, amikor Isten akaratát kívánták megtudakolni. Arra is figyelmeztet Bibliánk, hogy vannak hamis és igaz próféták. Michael Welker református heidelbergi professzor sok nyelvre lefordított Szentlélek-könyvében külön fejezetet szentel az igazság és a hazugság lelkét képviselő igazi és hamis prófétaság megkülönböztetésének (a nagyszerű könyv magyarul is olvasható: M. Welker, Isten Lelke – A Szentlélek teológiája, Debrecen-Kolozsvár, 2018). Az igazi próféta Isten jóságos Lelkéből merít tanítást, üzenetet. Ez a Lélek az, Aki egy nép összeforrottságát és közösségét kialakítja. A gonosz lélek ezzel szemben a közösség zűrzavarát és szétesését idézi elő. Welker a Szent Lélek éleslátásával, minden igazságra elvezető őszinteségével írt jellemzésében ószövetségi példákkal írja le a minden korban felismerhető prófétai személyiség jellemzőit. Röviden itt is felidézzük ezeket. 1. A prófétai személyiség nem riad vissza a konfliktustól. Nem keveri össze az igazságot és a hamis közmegegyezést, konszenzust. 2. Nem keveri össze Isten Igéjét az éppen hatalmon lévők szavával és a többségi véleménnyel. 3. Tudatában van annak, hogy a hatalom birtokosai és a többség is áldozatul eshet a hazugság lelkének, annak az erőnek, amely pontosan arra törekszik, hogy a szakértők többségét, a politikai vezetést és a nyilvánosságot uralma alá gyűrje. 4. A prófétai, azaz a lelkeket szétválasztani, megkülönböztetni képes emberek nem krónikus gáncsoskodók, nem feltétlenül egyénieskedők, nem bajkeverők. 5. Ők szabadok mindennemű politikai és társadalmi erővel szemben, de szabadságukban is elkötelezettek az igazság és népük mellett. 6. A prófétai személyiségek saját sorsukat is ahhoz kötik, aminek a bekövetkeztét előre megmondják. De szabadok annak felismerésében és felismertetésében, ami valóban be fog következni. 7. Tudják, hogy eljön az igazság órája, amikor az igazság meg fog valósulni. 8. A próféta a valóság érvényes, igaz leírását adja, azaz olyan valóságleírást, ami maradandó. (Idézett könyv 92-104. oldal).

Írta Dr. Békefy Lajos

NAGYVÁRADI PRÓFÉTAI SZÓ – LÉLEKBEVÁGÓ KÉRDÉSEK

Mindezt nem véletlenül idéztem fel a Szentlélek munkájáról szóló korszakos, mai könyvből. Ugyanis nemrég másokkal együtt én is megkaptam Tőkés László püspök úr „Királyhágó-melléki evangéliumi üzenet – az új esztendőben” című levelét, melyet 2023. január 16-i dátummal bocsátott ki.

 Erdély és egész Románia újkori történetének nagy 1989. évi fordulatát hozó akkori prófétai hangja visszhangzott lelkemben az üzenet olvasása közben. A két és féloldalas, elemző, visszatekintő és prófétai hangvétellel előre is tekintő üzenetnek most csak az előre tekintő részével foglalkozom, illetve – Tőkés püspök úr előzetes engedélyével – idézem a levél egy részét. Azokban a próféciás napokban megszólalt és személyes, évek óta rendíthetetlen ellenállásával, templomos protestálásával a romlott hatalom és a megrontott egyházi viszonyok ellen tiltakozó Tőkés László ezen leveléből is napnál világosabb a megszólalás oka. Ez pedig a mély és őszinte történelmi szembesítésre késztető, sőt kényszerítő kérdés: az 1989. december 28-án kibocsátott Szilágycsehi felhívás célkitűzéseként „sikerült-e, s ha igen, milyen mértékben sikerült véghez vinnünk a – belső – egyházi rendszerváltozást? Képesek voltunk-e jó kovászként Isten Igéjét és akaratát érvényesíteni a világban vagy pedig inkább a világ és a világi politika hódított teret és érvényesült Krisztus egyházában? Más szóval és mindent egybevetve: hívek maradtunk-e Temesvár szelleméhez, szabadító és megújító örökségéhez?”.

HOGYHA ÉLNI AKARUNK…

A temesvári prófétás idők után jó három évtizeddel a nagyváradi prófétai szó, üzenet a levél végkicsengéseként józan valóságérzékkel és Istenre figyelő lelkülettel nem ragad meg a „rovott múlt” tehertételeinek taglalásánál, hanem igazi prófétai irányvétellel és látásmóddal a jövő felé fordul. Hiszen most már csak a jövőnek van tétje magyarságunk és egyházaink megmaradása szempontjából Erdélyben, Királyhágó-melléken, Romániában. Legyen hát ismertté minél több magyar előtt a Kárpát-medencében és a nagyvilágban a bibliai kritériumoknak megfelelő váradi üzenet! Ezért Tőkés László levelének záró mondatait ide másolom. Indítson minél többünket őszinte önvizsgálatra, fordítsa figyelmünket, alkotó energiáinkat az „ahogy lehet és az, amit lehet” cselekvés irányába, mert sok tekintetben a 24. órában vagyunk.

„Hogyha élni akarunk, a hatalom és a pártpolitika, a többségi elnyomás és a kisebbségi opportunizmus nyűgétől meg kell szabadulnunk. Egyedül Krisztusra szabad hallgatnunk és néki szolgálnunk. Ebben a meggyőződésben és törekvésben mindnyájan, még az ellenséges módon egymással szemben álló táborok is egymásra találhatnak és megegyezhetnek. Ezt követeli meg erdélyi magyarságunk java és érdeke.

A pusztai vándorláshoz fogható, jelenkori viszontagságaink közepette az Úr parancsolatának engedelmeskedjünk: „Ne legyenek idegen isteneid én előttem!” (2Móz 20,3). „A világ minden országával és azok dicsőségével” kecsegtető globalista világhatalom ördögi kísértésével pedig Krisztus Urunk szavát szegezzük szembe: „Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj!” (Mt 4,8-10)”.