MEGJELENT A CONFESSIO LEGÚJABB SZÁMA - SZÓL EGY KÉSZÜLŐ KÖNYVRŐL IS, AZ ÖRMÉNY NÉPÍRTÁS KAPCSÁN

 

Az örmények védőangyaláról, Johannes Lepsiusról és a népirtásról

• Figyelő
 
• Békefy Lajos

• NÉPIRTÁS
 
• 2023/1
 
• FIGYELŐ - REFORMÁTUSOK SZÁRSZÓI KONFERENCIÁJA - 2021
 
• LEPSIUS
 
• ÖRMÉNYEK
 
• BÉKEFY LAJOS

(Részletek a készülő könyvből)

„Elmondhatatlan, hogy mi történt és még mindig történik. A teljes kiirtás a cél – és minden a háborúhoz való jog leple alatt. Erről egyelőre nincs mit mondanom” – ezeket a sorokat 1915 augusztusában írta dr. Johannes Lepsius evangélikus misszionárius lelkész az oszmán birodalomból feleségének, Alice-nak.[1] Ki volt Lepsius, akit Franz Werfel nevezett el „az örmények védőangyalának”?[2] Mi vezetett az I. világháború leple alatt az örmény nép halálmenetéhez, legkevesebb 1,4 millió örmény kiirtásához – közel 110 évvel ezelőtt, egészen pontosan 1915. április 24-én? Örményországban április 24. a népirtásról történő nemzeti megemlékezés hivatalos emléknapja.[3] Készül könyv is a 110. évfordulóra e sorok írójától. Ebből most néhány részletet megosztunk olvasóinkkal. Előbb azonban röviden dr. Johannes Lepsius lelkész Európa élő lelkiismereteként végzett páratlan szolgálatáról, illetve életéről.

[1] Lepsius an Alice Lepsius, Anfang August 1915, Lepius-Archiv Potsdam, in: Rolf hosfeld, Johannes Lepsius als Historiker, Vortrag im Potsdam Museum, 10. Juli 2014. 9. o. - http://www.lepsiushaus-potsdam.de/uploads/images/Publikationen/Lepsius%20als%20Historiker%20End.pdf

[2] Franz Werfel: Die vierzig Tage des Musa Dagh. Frankfurt am Main 1988. 120.o. Werfel megjegyzi: Lepsiusnak „az volt földi rendeltetése”, hogy „Schutzengel der Armenier” legyen.

[3] Érdekesség, hogy már 1988-ban, szovjet Örményországban április 24-ét az emlékezés hivatalos napjává nyilvánították. Ma hivatalosan így nevezik: Az Örmény Genocídium Emléknapja (Mets Yegherrni zoher hishataki or az örmény eredeti írásmód latin átirata). In: https://en.wikipedia.org/wiki/Armenian_Genocide_Remembrance_Day

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5
• 6
• 7
• 8

• Főoldal
 
• 2023/1
 
• Meditáció
 
• Téma
 
• Évszázadok fényei
 
• Tanúság
 
• Szépmívesség
 
• Figyelő

Confessio 2023/1

• Tartalomjegyzék

• 2023/1

Negyvenhetedik évfolyam, első szám

Áldásokban gazdag Húsvétot kíván Olvasóinak
a Confessio Szerkesztősége

Tartalomjegyzék:

MEDITÁCIÓ

Apostagi Zoltán: A kérdés üzenete

TÉMA: Református segítség Kárpátaljának, Ukrajnának

Krausz Tamás: Tézisek az orosz-ukrán háború „értelméről”

Katona Viktória: A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány menekülteket segítő tevékenységéről és kárpátaljai segítségnyújtásáról

Feke György – Hegedűs Márk: Isteni navigáció: „Az elmúlt évben 115-ször léptem át a határt”. Beszélgetés Pál Sándor református presbiterrel

Hegedűs Márk: Helyzetjelentés Kárpátaljáról. Beszélgetés Nagy Bélával, a Kárpátaljai Református Egyház főjegyzőjével

Huszár Pál: Egymás terhét hordozzátok!

ÉVSZÁZADOK FÉNYEI

Balog Zoltán: 200 éves nemzeti imádságunk, a Himnusz

F. Nagy Sarolta: 375 éve hunyt el I. Rákóczi György, a „bibliás őrálló fejedelem”

TANÚSÁG

Karasszon István: Ernst Jenni (1927–2022)

Arday Géza: Elment Koncsol László (1936–2023)

Karasszon István: Medyesy M. László (1940–2022)

SZÉPMÍVESSÉG

Zsirai László: Tendencia (vers)

B. Mihály Csilla: Március rügyei (vers)

Petrőczi Éva: Bárdnői pillanat (vers)

Aniszi Kálmán: Az igazság bajnokai voltak. Péter Miklós és társai börtönversei

Arday Géza: Vatai László az egyéniség életéről

Bodoky Richárd: A Grazban élő Biberauer Michael és Theodor találkozása Petőfi Sándor verseivel 1847-ben

Sajtos Orsolya: Böjti szél (vers)

Saitos Lajos: Szegek (vers) – Szerkesztőségi búcsú a költőtől

FIGYELŐ

Békefy Lajos: Az örmények védőangyaláról, Johannes Lepsiusról és a népirtásról

Kovács Enikő Hajnalka: Egyéni panaszénekek a Zsoltárok könyvében

Képzőművészet

Békési Sándor: A lélek lángoló lendülete. El Greco-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

Petőfi 200 – mozgó buszos kiállítás

Gimesi Zsuzsa: Átröpülök hosszában hazámon…

Színház

Aniszi Kálmán: Lezsák Sándor, Nyolcvan vödör levegő

Feke György: Petőfi-bicentenárium Európa kulturális fővárosában. Fizikai színháztól a befejezetlen drámáig

Újévi koncert a Zeneakadémián

Gimesi Zsuzsa: Ünnepi nyitány – és a két Dohnányi

Dokumentum-játékfilm Trianonról

Szücs Péter: Vagonlakók lettek. Béke – A nemzetek felett

Filmmúzeum a Duna TV-n

Csohány János: Királyok királya

Tárca

Szalay László Pál: Ki mit bír? (és hogyan…)

Könyvszemle

Seffer Valentina: Francis Schaeffer, Művészet és Biblia

Békefy Lajos: A konstruktív teológiáról és az egyénivé formálódásról – Grau, Marion, and Jason Wyman (Eds.) What is Constructive Theology? Histories, Methodologies, and Perspectives

Apostagi Zoltán: Missziológia, mindenkinek. Michael W. Goheen: Keresztyén misszió ma

Karasszon István: Bibliatudomány – merre tartasz? Jörg Jeremias, Habakuk

A Kálvin Kiadó ajánlója

Farkas József: A világ tele van Istennel. Három evangelizáció

Lábadi Károly: Hercegszöllős és zsinata

Kókai-Nagy Viktor: Karizmatikus gyülekezetvezetés az újszövetség korában. Próféták a páli gyülekezetekben

http://confessio.reformatus.hu/20231

http://confessio.reformatus.hu/v/1000/ 

Confessio Szerkesztősége

1146 Budapest, Abonyi u. 21.

tel.: 061/343 7878

e-mail: confessio@reformatus.hu

http://confessio.reformatus.hu/

https://www.facebook.com/confessio.folyoirat/

Főtiszteletű

Dr. Békefy Lajos

református teológus, közíró

a MRE DC Irodalmi Szekciójának

egykori elnöke

Főtiszteletű Professzor Úr!

Kedves Lajos Bátyám!

A Confessio szerkesztősége nevében ezúton is köszönöm Johannes Lepsiusról  írt tanulmányát és A konstruktív teológiáról c. könyv ismertetését. Örömmel tájékoztatom, hogy folyóiratunk ez évi 1. számában adtuk közre midkét írását.

    Lapunk 27-én érkezik a Kiadóba, az online változat azonban már olvasható a református honlapon.

       

Isten áldását kívánva Professzor Úr életére és szolgálatára, áldott böjti időszakot és Húsvétot kívánva,

nagyrabecsüléssel és testvéri köszöntéssel:

Csoma Áron

felelős szerkesztő

http://confessio.reformatus.hu/v/az-ormenyek-vedoangyalarol-johannes-lepsiusrol-es-a-nepirtasrol/