A Protestáns Műhely nem egy zárvány a katolikus dominanciájú KDNP-ben, hanem egy szellemi, teológiai, politikai műhely
Adassék tisztelet és megbecsülés a Magyarországi Evangélikus Egyháznak, sajtójának, online hírportáljának, az evangelikus.hu-nak, mert illő részletességgel, elfogulatlanul, a magyar egyházi médiában elsőként számolt be a KDNP Protestáns (Szellemi) Műhelye 30. évi ünnepi jubileumáról, az ott elhangzott számos értékelő, értékes és tanulságos, theo-politikai megnyilatkozásról. SDG!
30 éves a KDNP Protestáns Műhely
Fennállása 30. évfordulóját ünnepelte a KDNP Protestáns Műhely november 27-én a budapesti Ráday Házban. A jubileumi esemény ünnepi előadói történelmi távlatokban és napjaink kihívásai keretében is elhelyezték a protestáns gondolkodás jelentőségét a politikában és a közéletben. Az eseményen dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mellett beszédet mondott Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője is.
A KDNP Protestáns Műhely (PM) létrehozásának gyökerei harminckét évre nyúlnak vissza. 1991-ben a Konrad Adenauer Alapítvány brüsszeli rendezvényén (a 2001-ben evangélikus lelkésszé szentelt – a szerk.) Lukáts Miklósnak, az Antall-kormány államtitkárának azt tanácsolta egy magyar származású pap, hogy a német CDU mintájára a KDNP-n belül is hozzanak létre protestáns munkacsoportot – olvasható az ünnepi rendezvényre kiadott politikatörténeti füzetben. A műhely alapítólevelét 1993-ban a reformáció ünnepén bocsátották ki, a KDNP PM első elnöke a 2022-ben elhunyt Lukáts Miklós lett.
Az eseményen Nagy Lenke elnökségi tag, református lelkész áhítata után dr. Birkás Antal, a KDNP PM elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Semjén Zsolt nyitóbeszédével folyatódott a beszédek sora. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: „Az alapvető kérdés, amire nekünk, kereszténydemokratáknak válaszolni kell, hogy pontosan hogyan kapcsolódik keresztény hitünkhöz kereszténydemokrata politikai hitvallásunk. Hogyan, milyen áttételekkel következik hitünkből az a politikai cselekvés, amit kereszténydemokráciának nevezünk. Mindennek az alapja Jézus Krisztus evangéliuma, ami térben, időben, témájában minden tekintetben egyetemes.” A politikus hangsúlyozta, hogy az emberi életnek nincs olyan szegmense, amelyben Jézus Krisztus tanítása ne volna releváns, így a társadalmi, politikai élet sem lehet kivétel az evangélium érvényessége alól. „A Protestáns Műhely nem egy zárvány a katolikus dominanciájú KDNP-ben, hanem egy szellemi, teológiai, politikai műhely. Nem hiány, hanem többlet. Nem fügefalevél a KDNP-n, hanem egy szellemi babérkoszorú” – hívta fel a figyelmet köszöntőjében Semjén Zsolt.
A KDNP Protestáns Szellemi Műhely és a politika az örök ige mérlegén címmel tartott előadást dr. Békefy Lajos. A KDNP PM alapító tagja a kezdeteket idézte fel: „A világ zűrzavarában megjelenik Isten előrelátása és gondviselése. Ennek az isteni gondviselő jelenlétnek a politikai lefordítása és tolmácsolása kívánt lenni eredetileg a KDNP Protestáns Műhely. Amikor Lukáts Miklóssal először megterveztük az eredeti nevén Protestáns Szellemi Műhely jövőjét, próbáltuk behatárolni szellemi koordinátákkal a teendőit, akkor visszafordultunk a múltba, hogy onnan merítsünk olyan forrásértékű tanításokat, amelyek továbbvisznek bennünket. Minden, amit elvégezhettünk Isten kegyelméből harminc év alatt, az az ige vezetése, az ige tanácsolása, a teljes Szentírás fényében valósulhatott meg.” A jövőre vonatkozó elképzelésekről szólva Békefy Lajos azt javasolta, hogy a KDNP PM karakterének hangsúlyosabbá tétele érdelében fiatalok, egyetemisták, a közép- és az idősebb generáció részvételével szervezzenek tematikus kerekasztal-beszélgetéseket, amelyek a politizálás igazi fórumát jelentik.
Protestantizmus és közéleti felelősségvállalás című előadásában Prőhle Gergely így fogalmazott: „Bátran elmondhatjuk, hogy a protestantizmus a Kereszténydemokrata Néppártban otthon van. Ezért azt gondolom, hogy az egyházaknak komolyan kell venni az ezzel járó felelősséget. Ez a fajta felelősségvállalás azonban nem lehet csupán egy retorikai fordulat, hanem intellektuális erőfeszítésnek kell lennie.” A Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője hangsúlyozta, hogy „ha ezt az intellektuális erőfeszítést a politikai kommunikációra gyakran jellemző leegyszerűsítés veszi át, ha restek vagyunk bizonyos dolgokat átgondolni, és csak szlogenekkel és különböző jelszavakkal áltatjuk magunkat, akkor súlyos mulasztást követünk el abban a harcban, amiben mindnyájunknak közös felelőssége van. Ez a harc nem oldható meg egyszerű gondolati pályák befutásával.”
A protestantizmus és a közéleti felelősség összefüggésének történetére visszatekintve Prőhle Gergely kiemelte Luther Márton alakját, aki Jézus Krisztusra mutató teológiai álláspontjával elindította az elsősorban teológiai, lelki megközelítésből induló reformáció folyamatát, amely a közélet, az aktuálpolitika keretrendszerében egy pillanat alatt politikummá is vált. Előadásában az egyházi elöljáró külön kiemelte a bibliafordítást, amellyel a reformáció egész Európának a közéletére hatást gyakorolt, hiszen – mint fogalmazott – „hol lennének nemzeti kultúráink, hogyha Luther nem fordítja le anyanyelvére a Bibliát? Mi más lett volna a nemzeti gondolat, a nemzeti kultúra és később a nemzetállamok forrása, mint az a fajta tudatosság, amit a protestáns bibliafordítók képviseltek? Napjainkban számos veszély leselkedik a keresztény közösségekre, ezért a kereszténység csak együtt lehet erős. A lutheri reformáció üzenetét meghallva kell tudatosítani, hogy csak akkor lehetünk sikeresek ebben a harcban, hogyha a legkorszerűbb eszközöket és szókincset, a legmodernebb gondolati formákat tudjuk magunkévá tenni az érveinknek a hangoztatására.”
Az előadásokat követően Semjén Zsolt átadta a Luther–Kálvin-emlékplaketteket és az elismerő okleveleket, majd ünnepi köszöntőbeszédet mondott Bayer Zsolt publicista, dr. Horkay György, a KDNP PM elnökségi tagja és Weisz Péter, az Izraelita Műhely elnöke. A jubileumi ünnepély dr. Badacsonyi Zoltán elnökségi tag zárszavával ért véget.
Comments
Post a Comment