PÁSZTORI PILLANATKÉPEK – VILÁGUNK, ÉLETÜNK IMAFÓKUSZBAN

 

PÁSZTORI PILLANATKÉPEK – VILÁGUNK, ÉLETÜNK IMAFÓKUSZBAN

DR. BÉKEFY LAJOS PH. D. 50 ÉV ÓTA VEZETETT LELKÉSZI NAPLÓJÁBÓL

-      előszó és pillanatfelvételek -  

 

Előbb titkos fehér könyvnek, majd a rendszerváltozás után személyes vallomásnaplónak, az Igazság tanújaként vezetett pásztori jegyzetfüzetnek nevezett naplóm oldalai az évtizedek alatt igen csak felszaporodtak. Mára négyezer oldal felett járnak a jegyzetoldalak. Nem nagy sztorikat vagy novellisztikus esemény feldolgozásokat tartalmaznak ezek a felsorjázott oldalak. Inkább a hit történelemlátásának vagy a tényrögzítő spirituális, Isten Igéjével a történéseket teológiai, filozófiai, írói, politikai finommérlegre állított véleményeket az evangéliumi tudósító, Lukács igényével és igényességével írtam. Minden rövid reflexiót, másokét és a magamét, társaimét azonos keresztyén bázison szemlélve a világtörténéseket, sub specie aeternitatis, meg az egyéni sorsfordító konstellációkat is. Emberekről, a szociológiai lenn és fenn helyzetében megszólalókét, szimpatikusak és taszító véleményeket egyaránt. Drámai pillanatokról, nem várt egyházi és nem egyházi fordulatokról egyének és közösségek helyzetében, itthon és a Kárpát-hazában (Duray Miklós). Meg a nagyvilágban. Isten Lelke, a legnagyobb történelemformáló hatalom úgy rendezte el ezeket, hogy legtöbb esetben napi imatéma is lett belőlük. Személyes belső szobámban vagy családi szobáinkban, gyülekezeti szószékeken, előadások során, könyvek, cikkek írása előtt, közben és után. Kedvenc lélekelemző, csontig-lélekmélyig őszinte, igazságkutató íróm, kamaszkorom legnagyobb, élethatású olvasásélménye, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij nyomán ezek a feljegyzéseim nem a holtak, hanem az élők házából származnak. Lelkipásztorként, tudományokkal foglalkozó kutatóként, külföldi egyetemek peregrinus diákjaként a sokféle kontinensről jött keresztyén Igazság-kereső testvér között, spirituális újságíróként, börtön-pasztorológusként, a Magyar Rádió Református Műsora éveken át többrétű médiamissziósaként és Istentől felhatalmazott civildiplomáciai követeként. Meg lapalapítóként (Hit és Jövő, Reformpress, Theo-Digest, Presbiter újra indítójaként), külföldi egyházi hírügynökségek pannóniai munkatársaként. Gyülekezetekben szolgált pásztorként, a történelmi, coram Deo, Isten színe előtti (és nem csak az aktuális hatalom Történeti Hivatala előtti) lélekátvilágítás célpontjává tett és a nyilvánosságra hozataltól eltanácsolt Lelkipásztori Bűnvalló Nyilatkozat egyetlenszerű megfogalmazójaként élessé fókuszált lélekkel és szemmel, mindenkor az Úr Jézus által megígért Szentlélek igazságra vezető pneumatikus pásztorolása alatt több ezernyi oldal Pneuma-írnokaként. Zsoltáros korba érve (76), arra indított a Szentlélek, hogy ezek egy részét megosszam testvéreimmel, barátokkal és ellenfelekkel, megértőkkel és gáncsoskodókkal. És főként azokkal a fiatalokkal, az Y, Z, és Alfa generációsokkal, akik képesek és készek a biblia mérték és érték teremtő tanítások alapján, hogy az atyák, az előttük járók legmélyebb istentapasztalatából, félelmeiből, örömeiből, bukásaiból, vétkeiből, talpa állításaiból tanulni. Hogy valamiképpen elejét tudják venni a káros, romboló következményeknek, amelyek egy-egy magyarhoni generáció életéből rájuk marad. És elkerüljék a tévutak meddő jobbra-balra kanyarait, zsákutcáit, a széles út időfecsérléseit.

Azért imádkozom, hogy az itéletes Igék mellett és fölött leginkább a bűnbánat-bűnbocsánat-új élet kegyelemútján az irgalmas Isten felemelő jelenléte ragyogjon át az egy-képes, mozaikkocka szerű pillanatképeken. Hogy a kemény tényigazság: „Az apák ettek egrest és a fiak foga vásott el tőle?” (Ezékiel 18,1-20) iránytű Ige fölött és mellett az általam is megtapasztalt kegyelmi igazság valósága ragyogjon fel: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól” (1János 1,9).

Fogadja a Kedves Olvasó, aki testvérszívvel lapozgatja ezeket a pillanatképeket annak a Krisztusnak a nevében, aki engem is megkeresett, megtalált, kiemelt és átemelt megvallott vétkeimen, bűneimen, s ma már boldog átélője, megélője és emberöltőnyi megvallója lehetek mindannak, amit János evangélista és Pál apostol így vallottak: Ahol az Úr Lelke van, ott szabadság van (2Kor 3,17).  Akik Krisztusban vannak, akik Isten Lelkétől születtek (János 3,5–6), és felszabadultak a bűn és a halál törvénye alól (Galata 4,3–7).

Övé legyen ezért egyedül a dicséret, dicsőség, tisztesség és hálaadás. A szabadító Jézus csodadolgairól pedig szóljanak ezek az egypercesek – ameddig jótetszése Krisztusért ezt megengedi. Soli Deo Gloria!

Testvéri bizalommal teszi publikussá e feljegyzéseket a nyilvánosság előtt e sorok írója, Jézus Krisztus elhívott és megváltott gyermeke és tanítványa,

„Lajos tiszi”

(Dr. Békefy Lajos Ph.D.)

Budaörs, az Úr 2024. esztendejének karácsonyán

cum gaudio Spiritus Sancti

(1Thessz 1,6)

 

Egy a négyezer közül (2015)

„Minden jó írás mini szabadítás történet”

„Megismeritek majd az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket” (János 8,32). Ő mondta ezt, Aki mély és teljes önismerettel, identitászavartól mentes tisztasággal így szólhatott: „Én vagyok… az igazság” (János 14,6). Ő olyan igazságról szól, ami nem elméleti, hanem a szó és a tett, az értelem és a valóság legteljesebb egysége e rész szerintiség alá rekesztett világban. Tényigazság, személyes sorsigazság és örök igazság találkozik és forr eggyé Őbenne, a tér-idő keretei között páratlanul megélt módon – 33 év alatt is örökké érvényesen. A teljesség elkötelezettje lesz az, aki találkozik Ővele. Én (is) találkozhattam Ővele. A gyötrelmes hazugságok huszadik századában írta le Emil Brunner svájci teológus: Az igazság találkozás. Ennek lehetek én is belső boldogsággal megajándékozott tanúja – immáron fél százada.

Számomra itt és ezzel kezdődik az írástudók felelőssége. Mert aki megismerte az Igazságot, Jézust, az a valóságot, a történő életet is úgy ismeri meg, írja le, közli másokkal, hogy annak szabadító ereje van, hiszen az írás és a felelősen író ember szemlélet-, és közlésmódjában is Ő van jelen. Évtizedek tapasztalatával vallom: minden jó írás mini szabadítás történet, mert megismertet az összefüggésekkel, az érem másik oldalával, sőt az érem belső szerkezetével, keletkezés-, és gyártástörténetével, alkotóival, stílusával, értékével. Ezért a Jézus Krisztus Lelkétől inspirált pneumatikus írás szabaddá tesz, de legalább is kimozdít a hitetlenségből, ál-, és tévhitekből, tudatlanságból, a féligazságokból, a manipulált tényközlésből, a parciális érdekek vezette tollforgatásból. A Lélektől inspirált íróember tolla, komputere az igazi teljességre, az örök dimenziók felé is megnyitja a lelkeket az itt és most konkrét valóságában. Mindig segít átlátni azt, ami van, s túllátni azon, ami van. Ezért minden keresztyén írás lényege szerint a remény távlatosságába emel, vonz, indít, segít. Isten felé – s az emberek felé. Mindenki érzi, hogy valójában az Igazságra, s az ilyen publicisztikára van szükség. Ami azért tiszta, és megtisztító, katartikus és szabadító erejű, mert soha nem ölti magára a manipuláció varázsköpenyét vagy bohócöltözetét. Egy ékessége van, az örökké „divatos” fehér ruha, amit a Bárány vére mosott tisztára. A többit letépi és elfújja az idő, megrágja a moly, elemészti a mulandóság...

(Forrás: A 80 JELES HETVENES MEGJELENÉSEKOR, https://kdnp.hu/kdnp.hu/protestans-muhely/reformatus-iroi-ars-poetica-2015-bol-bekefy-lajos-tollabol)