Ez is Amerika - lelki hatalom kontra világi hatalom? - NEM RÉSZESÍTETTE EUCHARISZTIÁBAN AZ USA ELNÖKÉT EGY LELKÉSZ

 

Ez is Amerika - lelki hatalom kontra világi hatalom?

NEM RÉSZESÍTETTE EUCHARISZTIÁBAN AZ USA ELNÖKÉT EGY LELKÉSZ

Az amerikai elnök, Joe Biden liberális nézetei és véleménynyilvánítása miatt, kivált az abortusszal kapcsolatos túlzottan megengedő felfogásáért nem részesítette eucharisztiában őt egy katolikus lelkész. Az eset nagy port vert föl, most az Amerikai Püspöki Konferencia is foglalkozik a kérdéssel.

Írja Dr. Békefy Lajos

Éppen most tart a püspökkari konferencia - egyik fő téma ez az eset

Komoly konfliktus és megosztottság okozója lett az, hogy az USA elnökétől megvonta az eucharisztiában való részesülést egy katolikus pap. Most a kérdés úgy vetődik fel, hogy katolikus politikusok és az elnök részesülhet-e ebből a szentségből, jóllehet az abortusszal kapcsolatos nézetei nem egyeztethetőek össze a római katolikus tanításokkal az életre, az élet kezdetére, a magzati élet elvételére, megtartására vonatkozóan. A Püspöki Konferencia most ült össze, péntekig tart. A püspökök egy része szükségesnek tartja, hogy legyen egy nyilatkozat, ami az eucharisztia jelentőségéről szól az egyház életében.

Május 13-án a 270 amerikai püspök közül 67 írta alá azt a levelet, amit José H. Gomezhez, az Amerikai Püspöki Konferencia elnökéhez írtak azzal a kéréssel, hogy foglalkozzanak feltétlenül ezzel az esettel és az általa felvetett tanbeli, lelkipásztori és egyházjogi kérdésekkel - adja tudtul az amerikai Jezsuita Magazin. Gomez püspök május 22-én még elutasítóan válaszolt, azt írva, hogy nem nyilatkozatot kell először kiadni, hanem arról kell döntést hozni, hogy egyáltalán nyilatkozatig kell-e a vitatott kérdésnek eljutnia. Érzékelhető a püspök válaszleveléből az óvatosság. Ugyanakkor maga az eset felveti az ősi kérdést is: milyen viszony van, lehet az egyházi lelki hatalom (potestas spiritualis) és a világi hatalom között.

A kommunió méltóságáért és tisztaságáért

Konzervatív amerikai római katolikus püspökök úgy fogalmaznak folyamatosan, hogy a kommunió méltóságát és tisztaságát sérti, ha olyanok is részesülhetnek benne, akiknek köztudottan, főként ismert politikusokként túl megengedő a véleményük az abortuszról, s ennek nyilvánosan is hangot adnak. San Franciso érseke, Salvatore Cordileone szerint az egyháznak nincs más eszköze a hatékony tiltakozáshoz, mint az ilyen politikusok “időleges kizárása az Úr asztalának közösségéből”. A demokrata politikusok között másokkal együtt Biden is tartja magát egy 1973-ban hozott alkotmánybírósági ítélethez, amely legalizálta az abortuszt. Önéletrajzában, ami “Promises to Keep”/Igéretek, melyeket be kell tartani/ címen jelent meg, Joe Biden leírta: személyesen ugyan  ellene van az abortusznak, de magánvéleményét nem kényszerítheti rá a táradalomra.

John F. Kennedy elnök után (elnökség 1961-1963) Biden az USA második római katolikus elnöke. Korábban rendszeres templomba járó volt. A Catholic News Agency jelentése szerint a G7 csúcstalálkozó idején az elmúlt napokban részt vett Cornwall-ban egy misén.

"Imádkozom Bidenért"

Az elnök születési helye szerint illetékes püspökségben (Wilmington/Delaware) április óta új megyéspüspök van William Koenig személyében. Ő ebben a vitában nem foglalt még állást, de a Delaware News Journal napilap jelentése szerint az új püspök kijelentette: "Naponta imádkozom Bidenért". A püspök elődje, Francis Malooly azon az állásponton volt, hogy nem szól bele pártpolitikai eredetű vitákba.

Jézus a norma, Pál intései

Ha a lelkigondozói szempontokat és főként a bibliai, jézusi gyökereket tartjuk szem előtt, akkor a kizárásnak csak időleges fegyelmező szerepe lehet. Hiszen az úrvacsora őstípusánál, amikor Jézus elárultatása előtt adta tanítványainak a kenyeret és a bort, ott volt közöttük az is, aki elárulja majd őt, s akit Jézus így meg is jelölt, mégsem zárta ki az úrvacsorából őt: "Amikor asztalhoz telepedtek, és ettek, ezt mondta Jézus: Bizony mondom nektek, egy közületek elárul engem, aki együtt eszik velem" (Márk 14,18).

A közösség gyakorlásának elve, a megtérés, a bűnbánat lehetősége, esélye az utolsó pillanatig megmaradt Jézus gyakorlatában. Még a kereszten is gyakorolta Jézus a kommuniót, bár úrvacsora nélkül, személyesen, mint az Élet Kenyere, az Élet itala, amikor a megtérő gyilkos kérésére: "Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a te királyságodba!" így válaszolt: "Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban" (Lukács 23,42-43).  

Amikor pedig Pál később már ír a méltatlanul evés-ivás úrvacsorai összefüggéseiről, azt is az egyéni lelkiismeretre, önvizsgálatra bízza:   "Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból. Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úr testét, ítéletet eszik és iszik önmagának"   (1Kor 11,27-29; 2Kor 13,5; Gal 6,4).

A bűnbánat és az egyéni felelősség coram Deo, Isten színe előtt, mindig is ott volt és ott van jelen az úrvacsorával vagy eucharisztiával élők gondolatában és lelkiismeretében, szükségszerű, de önkéntes  önvizsgálatában. És ez a visszautat, a tékozló fiú hazatérésének utolsó esélyét fenntartó, proklamáló, érvényben tartó jézusi és páli szemlélet erősebb érv minden nyilatkozatnál, s vonatkozik Joe Bidenre éppúgy, mint ellenfeleire.