ILYEN SEM VOLT MÉG: KÍNA VALLÁSI ATLASZA 2022
ILYEN SEM VOLT MÉG: KÍNAI VALLÁSI ATLASZ 2022
150 ABLAK KÍNA VALLÁSI ÉLETÉRE
Atlas of Religion in China: Social and Geographical Contexts - Kínai vallási atlasz: társadalmi és földrajzi összefüggések
150 térképpel jelent meg nemrég az az egyedülálló kiadvány, ami a digitális csúcstechnológia kommunista Kínájában mutatja be, láttatja a vallási élet különféle formáit. Lehet okoskodni arról, hogy ez valójában propagandaanyag a vallásszabadság kínai modelljéről (jóllehet külföldi, nyugati kiadó jelentette meg), s így nyilván nem teljesen elfogulatlan kiadvány. De ennél a fanyalgásnál nagyságrendileg fontosabb, hogy végre valóság közeli összképet kapunk arról, hogy a Nagy Fal mögött valóban pezsgő, nem sorvadó, hanem ellenkezőleg fellendülő vallási élet jellemzi a mindennapokat.
A kínai hagyományos vallások újjáéledésének sebessége és mértéke, valamint új spirituális mozgalmak gyors ütemű megjelenése az elmúlt évtizedekben mára megnehezíti, hogy a tudósok naprakészek maradjanak a kínai társadalmon belüli vallási átalakulásokról.
Ez az egyedülálló atlasz madártávlatból mutatja be a mai kínai "vallási tájat". Több mint 150 színes térképen és hat különböző esettanulmányban térképezi fel Kína főbb vallásainak – a buddhizmusnak, a keresztyénségnek (protestáns és katolikus), a taoizmusnak és az iszlámnak – hivatalosan bejegyzett helyszíneit nemzeti, tartományi és megyei szinten. Az atlasz felvázolja a konfucianizmus, a népi vallás és a Mao-kultusz körvonalait is. Továbbá leírja Kína fő vallásainak főbb szervezeteit, hiedelmeit és rituáléit, híveik társadalmi és demográfiai jellemzőit. Ez az atlasz több vallást egymás mellé helyezve a népszámlálások, felmérések és terepmunkák során nyert legújabb minőségi, mennyiségi és térbeli adatokat használja fel, hogy átfogó áttekintést nyújtson a vallás(ok)ról a mai Kínában. A hozzáértők egységes véleménye: ez a vallásföldrajzi atlasz alapvető forrás a kínai vallás(ok) és a társadalom minden kutatója, tudósa és az ifjúság számára - olvassuk a sanghaji China Christian Daily keresztyén napilap online cikkében.
Írja Dr. Békefy Lajos
Háromféle „vallási piac” a mai Kínában
A könyvet szerkesztő, s anyagait részben felkutató Yang Fenggang professzor új műve bemutatóját 2021 december 18-án tartották online. Ezt az atlaszt megjelenése után a kritikusok jó része példa nélküli alkotásnak tekinti. A Brill Publishers által eredetileg 2018-ban megjelent könyv digitális változata már elérhető. Ez az angol nyelvű atlasz, amelyet Yang professzor és csapata állított össze a Purdue Egyetem vallási és globális keleti kutatóközpontjában, több mint 150 térképet, Kína vallásainak áttekintését, valamint 31 tartomány vallási összetételének elemzését kínálja. Yang professzor, aki a Review of Religion and Chinese Society-nek (A vallás és a kínai társadalom szemléje) c. folyóiratnak is alapító szerkesztője, megemlítette, hogy az atlasz hat összetevőt tartalmaz: hiteles adatok; elméletek és kategorizálás; bemutatkozások és ismertetők; színes térképek; diagramok; és fotók.
A szociológia professzora szerint a könyvben felhasznált adatok többsége a Kínai Statisztikai Hivatal által 2004-ben lezajlott Országos Gazdasági Összeírásból származott. A népszámlálásnak alávetették az összes, gazdasági tevékenységet is folytató vallási szervezetet. Az első ilyen reprezentatív kötetben összesen öt legális vallás (buddhizmus, iszlám, protestantizmus, taoizmus, katolicizmus) 72 887 helyszíne szerepel. A forrásadatok közé tartozik a HorizonKey által végzett 2007-es kínai spirituális életfelmérés (CSLS), a 2010-es kínai általános társadalmi felmérés (CGSS), és a 2010-es országos népszámlálás, s más terepvizsgálati adatok. „Az összeírásokból származó adatok mérvadóak, de a Kínában bejegyzett vallási szervezetekre korlátozódnak. A földalatti vallási helyszínekre vagy a tajvani, hongkongi vagy makaói vallási helyszínekre nem vonatkoztak a népszámlálások” – mondta Yang professzor.
A könyv áttekintést nyújt a teljes vallási kínálatról, „piacról” országos szinten. Yang professzor „hármas piac” elmélete Kínában minden vallási szervezetet három színben helyez el. A „vörös” piac az öt kínai legális vallás jogi szervezetére utal, és mindegyik valláshoz részletes ábrákat, térképeket és elemzéseket mellékel. A „szürke” piac a „fél legális vallásokat” szemlézi, például a konfucianizmust és a protestáns házi gyülekezeteket, közösségeket. A „fekete” piac pedig az illegális vallásokat térképezi fel. Ennek az atlasznak a célja a kortárs kínai vallási táj valódi reprezentációja, szociológiai és földrajzi megközelítésekkel elemezve.
Igaza lett Peter Berger prognózisainak
A könyvbemutatón több, különböző tudományág tudósa is megjelent és felszólalt. He Guanghu professzor megjegyezte, hogy a vallás az emberi földrajz nélkülözhetetlen része. A kínai Renmin Egyetem filozófia- és vallásprofesszoraként több vallásföldrajzi tanulmányt szorgalmazott a vallással kapcsolatban. Dr. Paulos Huang, a Helsinki Egyetem Vallástudományi Tanszékének adjunktusa azt javasolta a jelenlévőknek, hogy a jövőbeni kutatások során figyelembe lehetne venni a Kínában uralkodó szekuláris vallásszerű elemeket, például azt, hogy a politikai szemináriumokon mind gyakrabban történik beható bibliatanulmányozás.
Évtizedekkel ezelőtt, a ’90-es években Nyugaton egymás után születtek meg azok a vallásszociológiai prognózisok, trendvázlatok, melyek szemben mindenfajta szekularizációs, elvilágiasodást jövendölő tendenciával arról szóltak, hogy a 21. század valójában a nagy világvallások, közöttük a keresztyénség szükségszerű és robbanásszerű megerősödését hozza. Egyetemi kutatóintézetek nyíltak meg a Harvardon, Münsterben, sőt még Belgrádban is, s másutt, ahol nagy kutatói bázissal kezdték el vizsgálni a fogyasztói társadalom léleksivárító körülményei között az élet értelmét adó, valódi lelki támaszt és orientációt kínáló ősi, nagy vallások neoreneszánszának egyre gyakoribb jeleit. Peter Berger, aki az általa a 60-as években erősen propagált szekularizációs tézist 1992-re teljesen megcáfolta empírikus vallásszociológiai elemzéseivel, kerek-perc kimondta: a 21. század a vallásosság - nota bene a hit - soha nem látott újjáéledését hozza, nem csak a fogyasztói társadalom egydimenziós, "szellemtelen" jellege, hanem a digitális világ emberi lényeget eltakaró személyiségmechanizáló veszélyei miatt is. És lám, a totális digitális megfigyelés, a társadalmi-állampolgári kreditrendszert életbe léptetett, hatalmi kiberkontrollt gyakorló Kínában megjelent a spirituális kontraigény megkerülhetetlenségét bizonyító atlasz. Ki gondolta volna, hogy mára Kínát sorolják a világon harmadik-negyedik helyre a keresztyének számát illetően. Számuk egyes becslések szerint eléri a 120-130 (más vélemények szerint a 150-160) milliót. Nagyobb részük protestáns, akik közel 60 000 templomban, imaházban gyakorolják hitüket a hatalmas országban. Érdemes lesz behatóbban is foglalkozni a meglepetések birodalmával keresztyén hitéleti szempontból is. Ahol ugyan antropológiai sajátosságként ugyan ferde szemmel néznek a hívőkre is, mégis egyre komolyabban (kénytelen-kelletlen) számolnak jelenlétükkel. Ehhez nagyszerű kulcs, illusztráció ez az új, egyedi atlasz 150 térkép-ablakával. Fontos lesz a későbbiekben egyik-másikon betekintenünk a kínai valóságba...
Békefy Lajos-Birkás Antal, Protestáns szociáletika, Komárom, 2017., dr. Békefy L., Az integrált protestáns felelősségetika alkalmazása a világvallások neoreneszánszának, a szekularizációnak és a vallási versenyfutásnak a területén, 160-204. oldal
Comments
Post a Comment