THEO DIGEST

    ÉLEZŐDIK A "TEOLÓGIAI OSZTÁLYHARC", AMIT MÁR RÉG PRÓBÁLTUNK FELEJTENI?! MEGINT BERLINBŐL FÚJJÁK A PASSZÁTSZELET? Bejegyzésemre számos üzenet érkezett. Közülük most kettőt megosztok, a neveket letakarom, de az üzeneteket nyilvánosságra hozom. Számomra teljesen világos, szándékos provokációról van szó. Tudható, milyen relációkból... ÜZENETEK N.N. erdélyi író, újságíró: Ezen én is elgondolkodtam, ugyan miféle szellemiséget képviselnek ezek a berliniek, akik a Te, Krisztust-képviselő írásaidat ilyen éles hangvétellel elutasítják? A válasz egyértelmű: a nyugati keresztyénség ma ellenzi a bibliai bizonyságtételt. A langymeleg hirdetője... Érdemes megnézd a hölgy fb oldalát: https://www.facebook.com/judit.pompery Hol végzett? A Marx Károly Egyetemen. A 444-et idézi és gyűlölettel ír a Fideszről. Szegény berlini magyar protestánsok... Farkasok kerültek a nyáj(uk)ba... N.N. magas rangú vezető értelmiségi, Erdély: Kedves Lajos, Pompéry semmiféle gyülekezet vagy közösség nevében ne...

 EGY HÁZ AZ EGYHÁZBAN, AHOL A FIGYELMESSÉG LÁBUJJHEGYEN JÁR EGY HÁZ AZ EGYHÁZBAN, AHOL A FIGYELMESSÉG LÁBUJJHEGYEN JÁR Római reminiszcenciák reformátusként Kennst du das Land, wo die Zitronen blühn…(Goethe) Ismered-é a citromok honát? Narancs tüzel sötétlő lombon át, a kék egek halk fuvallata kél, nem rezdül meg a mirtusz, a babér. Csak dél felé!...(Vas István ford.) Goethe,   a németek költőfejedelme énekelte meg a germánok, s más népek múlhatatlan Itália-vágyát. A vágyódást a ködös fenyőerdők és hófedte csúcsokon túlra, a sötét lombokon át tüzelő narancsok és citromok illatos földjére. A weimari dalnok 1784-ben írta le halhatatlan sorait. De nem csak ő. Itália magasztalása világirodalmi tény. Sajátos hangként, az itáliai kora reneszánsz alkotta festészeti, szobrászati és költészeti csodák vonzásában formálta meg közel tíz évnyi firenzei munkálkodása alatt Fülep Lajos a magyar esztétika első hatalmas szellemi építményét, amit még az Európa-szerte ismert Lukács György, aki egé...

    KÜLÖNÖS LÉLEK-SZÜMPOZION A VATIKÁNI SZENT PÉTER TÉREN A délvidéki református esztéta, és a kairói kopt Teréz anya részvételével Protestánsként a Vatikánban (III.) Írja Dr. Békefy Lajos  A legjobb társaságban indultam el a Vittorio Emanuele hídtól a Via della Conziliazione felé. Még egy lélekfrissítő opálzöld merítkezést vettem tekintetemmel a Tevere vizéből, s a mindent átragyogó római napfényben elindultam az 500 méteres útra a Szent Péter tér felé. A legjobb társaság ez volt: szívemben a Szentháromság Atya-Fiú-Szentlélek személyét dicsőítő imádsággal. Az ötszáz métert időtlenségbe feledkezve tettem meg. 500 lépéssel vagy ezerrel, de csaknem lábujjhegyen végzett járással, hogy még magamat se zavarjam meg az elmélyülésben. Az úton nem voltak járművek, csak emberek, zarándokok, turisták. A legjobb társasághoz egyre körülrajzoltabban jött fel emlékezetemben két név és sors: az olasz kultúrát sok éven át főként Firenzében tanulmányozó, a magyar modern esztétikát megalkot...

  TENGERPARTI BESZÉLGETÉSEK AZ ÉG PEREMÉN A KÖNIGSBERGI CSODALÉNNYEL ISTENRŐL, CSILLAGOKRÓL, ERKÖLCSI TÖRVÉNYRŐL... A PROTESTÁNS FILOZÓFIA CSÚCSA, IMMANUEL KANT - KICSIT MÁSKÉNT Königsberg, ma a Baltikum orosz zárványvárosa a csodák helye. Természetileg, történelmileg, kulturálisan, szellemileg egyaránt. Amióta a Német Lovagrend teuton lovagjai az 1250-es években megalapították, egyre csak gyarapodott. A baltikumi Hanza Városszövetség tagjaként hajói, kereskedői is a gyönyörű fekvésű várost gazdagították. Lutheránussága, dolgos, pontos német polgárai a nyugati kultúra keleti védőbástyájává tették. A Prégel folyó több ágra nyílva, szigeteket alakított ki a tájban. Zöld és ápolt, megtervezett, esztétikus parkjai, kertjei, vegetációja Észak Velencéjévé rangosították. Az édesvízű tavak és a sós tenger állandó lágy vagy hűvös, józanító északi szelekkel frissítik a levegőt. 1544-ben alapított Albertina Egyeteme a mai napig szellemi fellegvár, alkotóműhely, tudományos központ. Amióta a ...

  PROTESTÁNSKÉNT A VATIKÁNBAN (II.)   HITTEL ÉS HUMORRAL – AMIKOR A KICSI VALÓBAN NAGY PROTESTÁNSKÉNT A VATIKÁNBAN (II.) HITTEL ÉS HUMORRAL – AMIKOR A KICSI VALÓBAN NAGY   Írja Dr. Békefy Lajos, Róma-Vatikánváros Lassan, szinte elmélkedve ballagtam az opálzöld római Tevere partján. Az Angyalvártól és a vatikáni, gépfegyveres olasz katonák által őrzött XXIII. János tér és a Vatikán szívéhez vezető Via della Conciliazione kereszteződésében. Sok minden jutott eszembe. Ez is: korunk paradoxonaként a Kiengesztelődés útját gépfegyveresek vigyázzák.  Köztük az egyik katona nő. Nem filózok most azon, mi mindent jelenthet ez az olasz állam, illetve a Vatikán állam szempontjából, biztonsági, hatalmi, el egészen a nemek egyenlőségének és egyenlő kockázatviselésének mérlegeléséig. Nem ez volt fő gondolatom. Az opálzöld Tevere kis örvénygyűrűket sodró vizére néztem. Ezredévekről csacsogott csobogó áradásával. Az Imperium Romanumról, a világtörténelem egyik legnagyobb el...

    A VATIKÁNI RÁDIÓNÁL TALÁLKOZTUNK Gondolatakkordok, Ige-akkordok, imaakkordok suhantak át lelkemen        Római tartózkodásom során a Vatikáni Rádiónak az Angyal-vár oldalán található nagy épületénél találkoztam testvéri beszélgetésre a magyar adások felelős szerkesztőjével,  Vértesaljai László  jezsuita atyával.  Átadtam neki  Léterő-Erőnlét  című könyvemet, amelynek már olvasta több hazai és felvidéki recenzióját. Miközben mosolyogva lapozgatta, nekem az jutott eszembe, hogy a Covid-járvány miatt is, de ezen keresztül legfőképpen Urunk Lelke erőteljes összefogó munkálkodása nélkül létre sem jöhetett volna ilyen egymásra figyelő, a felekezetiségen túl Krisztusra tekintő személyes találkozás.  A minél közelebb Krisztushoz, annál közelebb egymáshoz  kölcsönösen vallott gondolata megvalósulásaként. Beszélgetésünkben ott volt a mai világ számos gondja, nyomorúsága, a keresztyén ébredés súlyának és hangsúlyának eltolódása E...

                                                ÖRMÉNY TRILÓGIA (I.) Írta Dr. Békefy Lajos   Aki a keresztyén etikát fölébe helyezte a német nemzeti érdekeknek - Johannes Lepsius AZ „ARMENOFIL” NÉMET LELKÉSZ „AZ ÖRMÉNYEK VÉDŐ ANGYALA” Az örmények elleni genocídium április 24.-én 100 éve történt. Az emlékezések napjaiban írt érdekes cikket a potsdami Lepsius-Haus tudományos főmunkatársa, Dr. Rolf Hosfeld, aki a német protestáns lelkészt, orientalistát, a „filo-örmény” írót és dokumentaristát állítja elénk a Zeitzeichen.de protestáns magazinban. És egyben ő a szerzője a legújabb, érdekfeszítő könyvnek is, ami Halál a pusztában címen jelent meg nemrég Münchenben az örmény népirtásról. Erre egy későbbi cikkben visszatérünk még. (Forrás:  http://www.zeitzeichen.net/geschichte-politik-gesellschaft/johannes-lepsius/ ; www.lepsiushaus-potsdam.de/)   agnusradio.r...