A keresztyén-demokrata protestáns politikai gondolkodásért és kultúráért munkálkodott - LUKÁTS MIKLÓSRA EMLÉKEZÜNK

 

 

a keresztyén-demokrata PROTESTÁNS politikai

 gondolkodásért és kultúráért MUNKÁLKODOTT

LUKÁTS MIKLÓSRA EMLÉKEZÜNK

Életének 77. évében, súlyos betegség után, október 30-án elhunyt Lukáts Miklós, az egykori Antall-kormány Miniszterelnöki Hivatalának egyházi kapcsolatokért felelős politikai államtitkára. Aktív részese volt a rendszerváltásnak. Ő alapította meg a KDNP Protestáns (Szellemi) Műhelyét, melynek első elnöke és éveken át aktív szervezője volt. Az Antall-kormányban töltött ideje után politikai működését befejezte, evangélikus lelkészként tevékenykedett. 2019-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést. Búcsúztatása és a Nemzeti Sírkertben végső nyughelyére helyezése november 22-én volt az evangélikus egyház rendtartása szerint.

Képmontázs: fenn Hermann Ehlers, "a protestáns politizálás

Kantja", alatta az első KDNP PM könyv a protestánsokról

a keresztyéndemokráciában, továbbá 3 fotó lenn, balra a balkáni

háború idején együtt Bácskossuthfalván a templomkertben jószolgálati

úton, középen Kováts K. Zoltán és Lukáts Miklós, jobbra Lukáts Miklós

és Dr. Békefy Lajos, a PM külügyi koordinátora

Lukáts Miklós PM elnök úrral az alapítás óta munkatársaként azon fáradoztam, hogy a római katolikus teológiai és politológiai hagyományokon megerősödött keresztyéndemokrácia elvi alapjai mellé próbáljuk meg odatenni a mi protestáns elveinket, világlátásunkat is. Az 1990-es években így került sor arra, hogy felvegyük a politikai kapcsolatot holland protestáns testvéreinkkel, az Államismereti Párttal és a Református, illetve Protestáns Párttal. Ezek elsősorban Abraham Kuyper holland miniszterelnök 1900-as évek eleji kálvinista világnézeten alapuló államtanát fejlesztették tovább. Alapelvként erőteljesen hangsúlyozták Isten dicsőségének a szolgálatát a politika, a gazdaság, a tudomány és a művészetek területén. Az egyházi életet így – Kálvin reformációkori Genfjéhez hasonlóan – aktív részesévé tették a közügyek, a polisz, a város életének mind több területén. Ez a kálvinista világnézet aztán folytatódott és differenciálódott a nálunk még ma is kevéssé ismert ún. új-reformációi filozófiában és etikában, aminek legjelesebb képviselője a „holland Kant”, Herman Dooyeweerd volt. Ma pedig a holland kivándoroltak által alapított amerikai Michigan Állambeli Calvin College a fő központja, Alvin Plantinga Templeton-díjas református filozófus tudóssal.

Ugyanakkor a II. Világháborút követően Németországban is igen komoly kezdeményezések és lépések történtek a keresztyén politizálás megújítására, szinte keresztyén politikai reformáció ment végbe az 1950-es évektől fogva. A politikai megújulásnak és a keresztyéndemokrata fordulatnak a CDU/CSU-n belül az EAK (=Protestáns Munkaközösség) lett a hajtómotorja, publikációs fóruma pedig az Evangelische Verantwortung (=Protestáns Felelősség). Pár éven belül csak ennek a protestáns politikai közösségnek több százezres párttagsága lett. A háború utáni Németország anyagi, szellemi és lelki újjáépítésében oroszlánszerepet betöltő Adenauer kancellár volt az, aki felfedezte a német és a nemzetközi keresztyéndemokrácia számára az evangélikus teológust, jogászt, Hermann EHLERS személyét. A politikai csillagállás Ehlers rendkívül erőteljes elméleti és gyakorlati politikai munkássága nyomán úgy állt, hogy Adenauer kancellár már szinte biztos befutóként számolt a tehetséges, roppant éles eszű, briliáns érvelésű és energikus fiatal politikussal. Csak az élet, illetve a halál hozta másként. Viszont olyan intenzív politikai-elméleti munkásságot pergetett ki magából a viszonylag kevés, néhány évnyi tevékenysége, parlamenti tagsága, majd elnöksége során, ami a legértékesebb kristályait jelentik azóta is a német protestáns keresztyén-demokrata politikai gondolkodásnak.

A nagy protestáns favorit, Dr. Hermann Ehlers, 

 a keresztyéndemokrata politizálás evangélikus filozófusa,

"Életem az egyházban és a politikában" c.önéletrajzi monográfiája borítóján

A hazai politikai változások a ’90-es évekre megteremtették annak feltételét, hogy a KDNP-ben a Protestáns Műhely révén, Lukáts Miklós elnök vezetésével a politikai elméleti reflexió is helyet kaphatott. A kuyperi-kálvinista, illetve az ehlersi-evangélikus irányok jótékonyan szerveződtek össze a PM munkájában is. Jól bizonyítja ezt, hogy kezdettől fogva különféle protestáns felekezetekhez tartozó szakemberek vettek részt a PM munkájában, így dr. Inotay Ferenc, Mózs József, dr. Boross Gyula, dr. Tenke Sándor, dr. Nyitrai Réka, dr. Leczki Lajos, Takács József, Thurnay Béla, dr. Fekete György, amint arról a KDNP PM 25 évéről szóló kiadvány elején is olvashatunk.

Német és magyar "nagyok": fenn középen H. Ehlers, 

a Német Szövetségi Parlament elnökeként, Adenauer kancellár

a beszélőpultnál, lenn bal és jobb szélen Lukáts Miklós, amint a Miniszterelnökségen

fogadja G. Mehnertet, a "Protestánsok a keresztyéndemokráciában" c. könyv szerzőjét és

feleségét, illetve sajtókonferencián Kováts K. Zoltánnal, a Barankovics Alapítvány

elnökével

  A CDU/CSU EAK-val felvett kapcsolatok egyik legmaradandóbb és legértékesebb hozadéka lett Ehlers protestáns politikai filozófiájának becsepegtetése a PM gondolkodásába. A lübecki 34. szövetségi EAK nagygyűlés során, melynek témája is erősen motiváló volt (Hatalom és felelősség – politika az emberek szolgálatban) Lukáts Miklóssal tanácsot kértünk Angela Merkeltől, aki titkárságvezetőjéhez, Birgit Heidéhez irányított minket. Így rövidesen, fél éven belül kézhez kaptam tőlük a két kulcsfontosságú kötetet. Az egyik Hermann Ehlers-monográfia volt, melyben a Német Szövetségi Parlament elnökeként 1950-1954 között elmondott beszédei, tanulmányai és levelei kaptak helyet közel 700 oldalon. Nem sokkal ezután jött a másik kulcskönyv, ami Hermann Ehlers életéről szólt Életem az egyházban és a politikában címmel. Lukáts Miklós mellett teljes szellemi és politikai támogatásáról biztosított ezeknek a munkáknak részenkénti, kivonatos ismertté tételében a KDNP nagy szellemi hajtómotorja, Kovács K. Zoltán úr, a Barankovics Alapítvány vezetője.

Így történt tehát, hogy ez a két mű állandó eszmei, politológiai kísérője, háttérmozgatója, inspirálója és bizonyos értelemben iránytűje lett további közös munkánknak a PM-ben és a KDNP-ben is.  Olykor Lukáts Miklós meg is jegyezte: „Büszke vagyok arra, hogy a keresztyén-demokrata politizálásnak ilyen nagyszabású, jogászi és teológusi alapossággal megtalpalt elméleti szakembere van, mint Ehlers, s hogy mi eszmevilágával éppen időben, a legjobbkor ismerkedhettünk meg”. Valósággal csemegéztük Ehlersnek olyan fejtegetéseit, amelyeket 1951-től bibliai alapozottsággal, rendkívüli gyors helyzetfelismeréssel, politikai intuícióval fogalmazott meg. Milyen témákról? Példaként párat említek: Politikai felelősségtudattal – A Keresztyén-demokrata Unió szellemi alapjai – Politikai radikalizmus és keresztyén hit – A felekezetekkel folytatott politikai együttműködés alapjai – A modern politikus etikus egzisztenciája – A protestáns keresztyének politikai felelőssége – A politika felekezeti háttere – Korunk szellemi struktúrája – A pártok, a középpártok szellemi struktúrája – A német hazafiasságról…

Lukáts Miklós politikai igényessége, kulturáltsága abban is kifejeződött, hogy nem a politikai karrierizmus kétes belső ösztökéje vezérelte közszolgálatában, az egyházak vagyoni és tulajdoni értékvisszaszerzésétől kezdve egészen a PM minőségi munkájáig, hanem a hitben és tudásban megalapozott, szellemileg jól fundált meggondoltság, mérlegelés és a szívós, nem kampányszerű építkezés. Többször utalt Max Weberre, aki a politikus fő erényei között tartotta számon az előrelátást, a kiszámíthatóságot, a tervszerű építkezést. Talán nem járok messze az igazságtól, amikor így fogalmazok: Lukáts Miklós a protestáns keresztyén-demokrata gondolkodás és gyakorlati politizálás precíz építészmérnöke és lelkiismeretes pásztora volt. Magasra helyezte a mércét magának és másoknak is. Köszönjük ezt az értékes szellemi hagyatékot!

Jó másfél éve arra kértem, ha alkalmat talál rá, legyen szíves készülő, 25. könyvemhez, a Léterő-Erőnléthez pár sor köszöntőt írni. Ezt készséggel megtette. Ez volt utolsó közös munkánk. Hálásan fogadtam sorait, ő pedig örömmel vette kézbe a megjelent kötetet. Mivel soraiban sokkal több van, mint személyes köszöntés, ezért itt most Lukáts Miklósra emlékezve közzé teszem ezt a rövid előszót. Mi is lehetne a témája más, mint hazánk legújabbkori nagy történelmi fordulata, a rendszerváltás.

 „A rendszerváltozás után az egyházak egyik pillanatról a másikra új helyzetben találták magukat. Ahogyan akkor az evangélikus zsinat egyik vezetője félig tréfásan fogalmazott: most sokkal nehezebb dolgunk van, mint a „szocializmusban” volt, mert már nem felülről mondják meg, hogy miként döntsünk, hanem nekünk kell kigondolnunk. Persze ez nem csak a zsinatra vonatkozott, hanem általában az egyházaknak az élet egyéb területeivel kapcsolatos véleményére is, pld. a születésszabályozásra, a teremtett világ védelmére, a szegénységre, az egyházak és a társadalom kapcsolatára, annak formáira stb., de az elméleti, teológiai munka is felszabadultabb lehetett. 

Az egyházaknak tájékozódniuk kellett még a hirtelen létrejött többpártrendszer pártjairól, szellemiségükről, programjaikról. Sokan, mint közéleti kérdések iránt érdeklődő protestáns egyháztagok a KDNP-nek lettünk alapítói vagy később tagjai. Hamarosan a párt protestánsaiként úgy gondoltuk, színesítené egy kereszténydemokrata pártról alkotott képet, a párt nagyobb bázisra építhetne, ha programjaiban megjelenne a mi véleményünk is, ezért megalapítottuk a párt Protestáns Műhelyét.

Békefy Lajos már a kezdetektől a Műhely egyik legaktívabb tagja lett. Többek között pld. szociáletikai felkészültségével, az általános normák tudományának alapos ismeretével és általában is gazdagította kiadott állásfoglalásainkat, tanulmányainkat az újszerű társadalmi környezetben.

Majd a rendszerváltozás kora lejárt, de az élet nem állt meg, szinte naponta szembe találjuk magunkat új helyzetekkel, kihívásokkal, fogalmakkal. Ez az esszégyűjtemény, amely csak eszenciája a szerző sokrétű gondolatainak, bizonyíték arra, hogy Békefy Lajos folyamatosan követte ezeket a változásokat. Ma már ilyen, egykor ismeretlen, szavakkal  találkozunk az írások címeiben mint „digitális kor”, „online tér” vagy sajnos „covid”. Persze, természetesen foglalkozik itt „örök” témákkal is, mint pld. keresztényüldözés, haza, világvallások.

Köszönet ezért a keresztény lelkiismerettel megírt és ebből következően keresztény értékeket tükröző esszéket tartalmazó értékes kötetért”.

Dr. Békefy Lajos Ph.D.

teológiai és politikai szemleíró

ref. szociáletikus

a KDNP PM volt külügyi koordinátora

 

Délvidéki jószolgálati úton Bács-kossutfalván, a balkáni háború

idején, középen államtitkárként Lukáts Miklós, tőle jobbra

Kiss Antal bácskai református esperes, és gépkocsivezetőnk, balra dr. Békefy Lajos

A KDNP PM 25 éves fennállása alkalmából tartott

 politikai hálaadáson a Fasori Ev. Gimnázium dísztermében, 

Lukáts Miklós és felesége - ez volt utolsó 

nyilvános megjelenése politikai rendezvényen

(A fotók Dr. Békefy Lajos saját archívumából)