TESTVÉRI SZÓ NYÍLT LEVÉL HELYETT --- Mini HB (református) confessio politicus

 

TESTVÉRI SZÓ NYÍLT LEVÉL HELYETT

Mini HB confessio politicus

 

Tisztelettel

DR. BIRKÁS ANTAL PH.D. úrnak

egyetemi docens,  

a KDNP PM Elnöke részére

a PM Elnöksége részére

 

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Elnökség!

Kedves Anti! Kedves Testvérek!

Firenzei egyéni, Fülep Lajos néhai zengőrvárkonyi református lelkész, a magyar művészetfilozófia megalapítója firenzei (1907-1914) alkotó évei emlékezetére szentelt húsz napos spirituális zarándoklatomról és elmélkedés körútamról hazatérve, ismételten tájékoztatlak arról, hogy csendességemben sok mindent alaposan átgondoltam, megfontoltam, összefüggéseiben (processzus szemlélettel) értékeltem. Így a KDNP PM-mel kapcsolatban is. Készülő protestáns politikai kis confessios kötetem kéziratából vettem át néhány részletet ehhez a levélhez.

Istennek vagyok hálás a KDNP PM-es identitásom és közéleti munkásságom kibontakozásáért,  azért, hogy ahhoz az egyházi és közéleti generációhoz tartozom, amelyik felnőtt és alkotó fejjel élhette meg a történelmi unikumot, a rendszerváltozást. Áldott emlékezetű Dr. Antall József miniszterelnök úr páratlan politikai bölcsességét elméleti és napi, gyakorlati politikai szinten, majd a KDNP megalakulását követően, Dr. Surján László elnök úr vezetésével, Lukáts Miklós egyházi ügyek államtitkárával együtt pedig szellemi-lelki-politikai konszonanciában éltem meg a PM megalakulását.

Nagy idők voltak, napi, heti ülésekkel, alakítva Alapszabályzatunkat, tervezve politikai, spirituális, teológiai profilunkat, meghatározva protestáns identitásunkat a KDNP-n belül, s az egyházak felé is artikulálva a protestáns politikai, közéleti felelősség theo-politikáját, és politikai etikáját, stratégiáját, gyakorlati közéleti jelenlétének szervezeti és szervezett módozatait. Kezdettől fogva részt vehettem ebben a folyamatban, Dr. Goják János atyával szerkesztve, írva egy ideig együtt a KDNP hírlevelét, számos elméleti-gyakorlati konferencián, pl. a kiváltképpen emlékezetes, Győrben, a megyeházán tartott alkalmon, atyai jó testvérem, Kovács K. Zoltán néhai Barankovics Párt-i képviselő, majd a Szabad Európa Rádió évtizedeken át volt szerkesztője, a KDNP újrainditásától elkötelezett építője személyes részvételével, és Pápai Lajos püspök úr, meg kedves lelki beszélgetőtársam, Dr. Békés Gellért újszövetségfordító bencés atyával, továbbá Dr. Szolnoky Erzsébet unokahúgommal, aki egyháztörténészként dolgozott a püspökvárban. Aztán azzal a lehetőséggel, hogy H. Kohl kancellár úr, és Angela Merkel későbbi kacellár támogatásával többször lehettem a bonni Godesberg CDU kutatóközpont, CDU/CSU akadémia vendége, hogy elméleti és oktatási-képzési mintát vegyek hazai hasonló keresztyén-demokrácia akadémia esetleges tervezéséhez. És persze a holland Református Alkotmány Párttal is éveken át együttműködve, első nemzetközi konferenciánkat az új Károli épületben is szervezőtársként. Akkor a mai KDNP PM generációk  közül szinte senki nem volt velünk, csak Dr. Tenke Sándor. Magas szellemi igénnyel, nemzetközi tágasságban, kitekintéssel, minden politikai handicap túllépésének akadályfutó eltökéltségével, és a túllépés szándékával mindazon, ami keresztyéndemokrata identitásunk kialakulásának a folyamatát a szocialista rendszer belénk paszírozott korlátaival még ekkor is fékezni próbált.

Azt gondolom, összefogással, felekezeti elfogultságokon is túltekintő nyíltszívűséggel, a similies simile gaudet jó szándékával és Istenünk kegyelmével sikerült ezt a nagy ugrást sokunknak és sokak felé megtennünk, aminek gyümölcse lett az alapvető politikatörténeti művecske, Gottfried Mehnert kötete lefordítása (Protestánsok a keresztyéndemokráciában - 1993), majd később a Bűnvalló Nyilatkozatom (1999), amihez hasonlót senkitől nem olvastam az elmúlt három évtizedben. Meggyőződésem volt: nem lehet megváltozott politikai viszonyok között takarásban, fedő álarcok alatt élni, coram Deo szolgálni jó lelkiismerettel, ez hazugság vagy félszívűség lenne. Ezért tettem meg a legnagyobb politikai pálfordulatot, amit a mai napig is - meglepő módon - csak igen kevesen írnak a javamra, kivéve Szentháromság Istenünket. Így felszabadult lelkiismerettel, nagy szorgalommal, theo-politikai szomjúsággal és kutatói buzgalommal fürkésztem a keresztyéndemokrácia protestáns nemzetközi vonulatainak az itthon ismeretlen szellemi tájegységeit és ezek hazai ismertté tételéért írtam tanulmányaimat, cikkeimet. Politikaiakat, szociáletikaiakat, onto-teológiai és spirituális publicisztikám ezernyi írását. A legjobb külhoni protestáns politikai bölcseletet, Isten "világpolitikájának" nagy szemléleti arzenálját (W. Kenneth) számos előadásom, kampányrészvételem során egyfajta keresztyén politikai népművelés formájában osztottam meg az érdeklődőkkel. Gyakorlati következménye lett az elméleti tisztánlátásnak és világos programfogalmazásnak a balkáni háborúban vállalt, Lukáts Miklóssal együtt végzett kockázatos segélyszolgálat. Dr. Semjén Zsolt elnök úr akkortájt még ifjú "titán" volt a KDNP-ben, akivel kölcsönös szimpátia és tisztelet kötött össze, remélhetőleg mind a mai napig.

Istennek vagyok hálás a CDU-val elmélyített külügyi kapcsolatokért, támogató kooperációért, az Evangelische Verantwortung tudósítói megbízásáért, el egészen Christian Meissner a CDU EAK/PM országos igazgatója hazai vendéglátogatása, s az Általad és az Elnökség által támogatott Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntető és megtisztelő kitüntetése is.

Nem feledkezhetem meg arról sem, hogy a kezdetek kezdetén mennyire támogattuk, s ez feladatom is volt elnökségi megbízással, hogy az erdélyi (egyáltalán határon túli, "kárpát-hazai" /Duray Miklós/)  protestáns keresztyéndemokrata kezdeményezéseket is felkaroljuk. Így Varga László marosvásárhelyi református lelkipásztor, közíró keresztyénszociális hangsúlyú politikai mozgalma építkezésének a megvalósulását. Fájó emlékem, hogy a tisztalelkű, tudós tiszteletest, bibliafordítót sem otthon, sem itthon, az anyaországban nem érte akkora tisztesség, megbecsülés, s főként kezdeményezése, szívügye támogatása, mint amilyenre végtelen szorgalma, erkölcsi tisztasága és transzilván odaszánása méltóvá tette. Róla is meg kellene emlékezni méltóképpen. És másokról is.

Hálás vagyok azért is, hogy a Te Elnökséged alatt megbecsülést, szélesebb felelősségi kört kaptam, illetve a külügyek ápolásával vagy politikai tanulmányi feladatokkal továbbra is megbíztál. Azt ugyan korábban, most sem értem, miért kerültek mindig csak mások az Elnökségbe, érdemes tagtársak kétségtelenül, de engem nem vettetek be, jóllehet az alapító elnökségnek is elméletalkotó, külügyes tagja voltam. Hálával gondolok vissza a közösen megírt könyvekre, a protestáns szociáletika két kötetére, ezek alapját képező, együtt tartott Selye Egyetem-i (Rév-Komárom), Partium Egyetem-i (Nagyvárad) előadásainkra. Továbbá más köteteim támogató kiadására a Barankovics Alapítvány részéről, a bakonybéli öko-spirituális alkalmak éveken át tartó támogatásáért anyagilag, majd eszmeileg, a számos PM-füzetben közreadott szerzői tanulmányokért. Felejthetetlenek voltak a vidéki portyázások, PM konferenciák, kivált Golopon, melyek során drága lelkekkel és emelkedett gondolkodású, közösségégükért élő keresztyén testvérekkel ismerkedhettem meg. A görög-katolikus parókia lelki örökségét, népközeli szeretetét magával hozó Sója doktor úrért és másokért, meg az ottani PM-társakért hálaimákat modva, velük egyidejűleg gondolok Széles Sándor győr-moson-sopron vármegyei főispán úrra, protestáns szívélyességére, nyitottságára, amivel nem csak a megyei PM megalakulását tette lehetővé, hanem újabb és felejthetetlen alkalmakat is szervezett. Például amikor meghívást kaptam tőle a reformáció évében a protestantizmus világformáló szellemi és politikai szerepéről szóló előadásra vagy többszöri személyes jelentétére gondolhatok vissza, a bakonybéli "ég-ígérő/égigérő" öko-fesztiváljainkon való részételére.

Sok minden történt jó 30 évnyi PM közszolgálati időm alatt, amit most röviden nem is lehet summázni. Készülő könyvem, a Kis protestáns politikai hitvallás reményeim, és Deo volente szerint bőséges részletességgel szól majd az idők nem nyomtalan múlásán túl számos célunk feltűnésmentes, nem harsogó megvalósításáról is.  Csak a lényeget hadd érintsem, amit Herman Ehlersszel, a legnagyobb protestáns jogfilozófussal és Bundestag elnökkel, Adenauer alatt német kancellárjelölttől tanultam meg, a soha el nem tompuló politikai lelkiismeret vezérszemélyiségétől, és a protestáns keresztyéndemokrata világnézet kiépítésének tudósától: Istennek kell inkább engednünk, mintsem embereknek (ApCsel 5,29). Hatalmas szellemi életművének fordítását csak passzázsolva, kivonatosan tudtam eddig elvégezni, az egész életmű értékelése, gazdag nézetrendszerének megismertetése itthon még várat magára. Sajnos, nekem ehhez már nincs a földi kronoszban időm. Több alkalommal volt szerencsém megcsodálni  Wolfgang Schäuble CDU politikus zseniális gazdasági, pénzügyminiszteri és politika-etikai érvelését a Bundestagban, illetve különféle írásaiban. Kettejük egy-egy mondatát hálaadásomban is fel kell idéznem: 

"A modern keresztyén-demokrata politika igazi erkölcsi és hitbeli fix pontja ez az Ige: Istennek kell inkább engednünk, mintsem embereknek" (H. Ehlers)

"A hit nem csak lelki aktus, hanem az egész emberi sors, létezés, politika új iránya" (Wolfgang Schäuble) 

A PM politikai mozgásterét, lehetőségeit kezdetektől fogva próbáltam úgy értelmezni, mint ami hídfőállás-építés minden irányban: a közéletileg elkötelezett, magyarságukért, hitükért felelősséget vállaló katolikus-protestáns-zsidó emberek között és irányában; a KDNP-ben a többségi katolikusok felé; pártpolitikai kereteken túl, más politikai "aklok" felé a közös értékrend alapján; határon túli hit-, és nemzeti elkötelezettségű testvéreink felé; az európai keresztyéndemokrácia és keresztyénszociális mozgalmak felé. Nem karrierépítési szándékkal, hanem kapcsolatépítési és szövetséges tárkeresési szándékkal. Nem egyéni, megélhetési politikusi ambíciókkal, hanem a 21. században, az új magyar, keresztyén-nemzeti politikai ébredésben az igényes és tartalmas, nem jelszavas, hanem igei és eszmei megalapozású, főként német, holland, skandináv, skót, svájci protestáns keresztyéndemokrata politikai eszmélődésekbe kapcsolódva, szellem-erkölcsi covenant/szövetségi nyitottsággal, kényszerűen felhalmozott politikai hátrányaink némi ledolgozása céljából. Eközben sokan megértő támogatását tapasztaltam meg, de jó néhány alantas gáncsoskodást is, még a keresztyének között is kirívót. Ezek keserű ízét imacsendességgel mindig elvette szívemből az Úr Lelke, de a sebek, rossz emlékek megmaradtak.

Mindezek alapján, tapasztalva azt a verbális, keresztyénekhez méltatlan kommunikációs züllést, ami napjaink közhangulatát beszennyezi, s ebben látva olykor még a mi oldalunkon lévők esetenkénti negatív szerepét is, kénytelen vagyok megálljt parancsolni magamnak. Nem verbális tekintetben, hiszen mindig is az igényes, fogalmi és stiláris, emelkedett és különleges szóteremtésre törekedtem, annak a nyelvfilozófiai alaptételnek az értelmében, ami minden prédikáció, (politikai) szónoklat, emberi szóbeli megnyilatkozásnak a fundamentuma, alapigazsága: az emberi beszéd aktus, a szó már tett. Isten is így alkotott anyagi és szellemi világot, mi is így kell kultúrát teremtsünk. De alkotó szóval, építő, konstruktív beszédaktusokkal, nem romboló nyelvrontással. Mi másra kaptuk volna a szó, a beszéd isteni ajándékát?

Maradok tehát a nyelvi kreativitás, a konstruktív beszédaktus műhelyében, a csend szellemcsarnokában, az imádság istentársalkodásba emelő megszentelő létmélységeinél és létmagasságainál. Éppen ezért kicsit félve nézek az októberi konferencia elé. Azt gondolom, a testvérietlen beszéd és gondolkodáslékelő zavarkeltés mellőzése a konferencia eredményességének lelki záloga. 20 napos firenzei-assisi csendterápiás átgondolásaimban sok mozzanata felrajzolódott emlékezetem vásznán az elmúlt 30 esztendőnek. A PM ős-, és hőskorának. Isten Lelke éles fénybe állította a KDNP-t, a KDNP PM-et, önmagunkat, önmagamat. Próbáltam, próbálom az állandó belső nem és igen küzdelmében Isten hívását és bíztatását meghallani. Eddig még nem érkezett el hozzám a bíztató szó egyértelműen: Indulj, szólj! Ezért részvételemre az októberi alkalmon még nem tudom leírni a végleges Igen-t. 

 

Amíg ezt a felülről való indítást meg nem kapom Urunk Igéje és Lelke szent és feladatra megszentelő beszédaktusában, tisztelettel fenntartom magamnak a változtatás jogát. Téged, Titeket kérlek arra, hogy imádsággal gondoljatok az előttünk álló alkalomra és időkre, és tiszteljük meg Istenünket a szuverén döntés Tőle induló, és bennünk történő megérlelődése pneumatikus ihletésének alázatos várásával, elfogadásával és kimondásával. Hogy aztán igenünk igen, s a nem nem legyen.  Ami ezen felül van, az a gonosztól való (Máté 5,37).

 

Imaáldásokkal, testvéri türelmeteket kérve, várva,

 

Dr. Békefy Lajos Ph.D.

református kutató telógus

spirituális publicista

a KDNP PM egyik alapítója

30 éven át külügyi titkára

cum gaudio Spiritus Sancti

(1Thessz 1,6)